A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2014. októberi adatai alapján jelenleg 123 ezren kapnak rendszeresen szociális támogatást, a legtöbben Kelet-Magyarországon.
„Senkit nem hagyunk az út szélén” – mondta csütörtökön Czibere Károly. A szociális államtitkár szerint a kormány célja, hogy 2018-ra mindenkinek jusson munka és hogy senki ne szoruljon segélyre. A részletek a pénteken benyújtott költségvetést megalapozó salátatörvényből derülnek ki. E szerint megszűnik a rendszeres szociális segély: nem lesz adósságkezelési szolgáltatás, lakásfenntartási támogatás, s megszűnik a méltányossági közgyógyellátás és az óvodáztatási támogatás is. A többi segély megmarad, de arról, hogy ki mennyi pénzt kaphat, a helyi önkormányzatok döntenek majd.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a rendszer így kiszűri a csalókat, a pénzt pedig azok kapják, akik valóban rászorulók. A támogatások 80 százalékát jelenleg az állam finanszírozza, a maradék 20-at az önkormányzatoknak kell hozzátenniük. A tervek szerint jövőre azonban már a településeknek kell kigazdálkodniuk a szociális segélyre valót.
„Senki nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy a települése, mert nincs iparűzésiadó- vagy más bevétele, nem tudja a szociális feladatot teljesíteni. A Belügyminisztériumnál jelentős tartalék áll majd rendelkezésre” – jelentette ki Varga Mihály.
Harmincmilliárd forintot különített el a szaktárca, erre lehet majd pályázni. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint ez kevés lesz. Gémesi György azt mondja: az átcsoportosítások miatt infrastrukturális beruházások maradnak el: „Ott van a pénzed. Nem kötelező neked a sportra adni évi negyvenmillió forintot, onnan szépen tegyél át harmincat a szociális feladatra, és adjál csak tízet a sportra. No de hát ez hogy működik?”
A törvénytervezet szerint az önkormányzatoknak január végéig felül kell vizsgálniuk, hogy ki jogosult az ellátásra, a rendeletet pedig, hogy kiknek milyen elvek szerint és mennyi szociális segélyt adnának, február végéig kell kidolgozni.
