Július 15-től az állami tulajdonú Volánbusz Zrt. feletti tulajdonosi jogokat a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter átadta a MÁV Zrt.-nek.
Homolya Róbert elmondta: a két vállalatcsoport közös irányítás alá került, amely hatalmas lehetőség és felelősség, mert az egységes stratégiai irányítás több mint 55 ezer munkavállalót érint, és magában foglalja a teljes közösségi vasúti és közúti személyszállítást. Hozzátette, hogy ez a vállalati együttműködés első lépése, a cél a MÁV és a Volánbusz további integrációja. Kiemelte: a kormányzati politikában a közösségi közlekedés gerince a vasút lett.
Az elnök-vezérigazgató a legfőbb teendőnek azon szinergiák azonosítását nevezte, amelyekkel azonnali hatékonyságnövelést tudnak elérni. A legfontosabb, hogy az utasok érezzék ennek a hatását - mondta, példaként említve az egységes menetrend kialakítását.
Hozzátette: a vasúti és a buszos menetrend egységesítése érdekében történtek lépések, azonban ez hosszabb folyamat lesz. "Az, hogy minden szinergiát megtaláljunk, és minden párhuzamot megszüntessünk, évek kérdése" - mondta.
A másik kiemelt feladatnak nevezte Homolya Róbert az egységes jegy- és bérletértékesítési rendszer, valamint felület kialakítását. A vasúton évente közel 140 millióan utaznak, a Volánbusz járataival pedig több mint 400 millióan. Azt szeretnék, ha az államilag finanszírozott közösségi közlekedési rendszerekben egységes jegyértékesítési rendszer és felület alakulna ki - mondta, hozzátéve: ebben már lesznek eredmények 2020-ban. A végső cél a teljes tarifaközösség kialakítása, erre javaslatokat fognak kidolgozni a szakpolitika részére, közlése szerint az év végétől folyamatosan. Terveik szerint 2021-re kész lehet az az átfogó javaslatcsomag, amely a kormány általi elfogadást követően vezethető be.
Teljesen új lesz a magyar közösségi közlekedésben az, hogy egyfajta bérlettel, illetve jeggyel valamennyi állam által finanszírozott közösségi közlekedési eszközön lehet majd utazni - ismertette Homolya Róbert.
Ki kell építeni az egységes forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert is. Ezek mind olyan új feladatot jelentenek, amelyekkel az utazás színvonalát és az állam által finanszírozott közösségi közlekedési kínálat színvonalát szeretnék emelni - közölte.
Hangsúlyozta, hogy az állami vasúti és a közúti cég nem egymás versenytársai, a két szolgáltatásnak ki kell egészítenie egymást.
Kérdésre közölte: a nyugati országokban sok helyen már évtizedekkel korábban megvalósult ez az integráció, mivel a vasúti társaságoknak saját buszos társaságuk van. Ausztriában például 12 éve valósult meg - mondta. Az utasoknak sokkal egyszerűbb egy rendszerben keresni a menetrendet, és megvásárolni a menetjegyet, bérleteket - mondta. Magyarországon van olyan eset is, amikor HÉV-et, buszt is használ valaki a budapesti utazásához, és vasúttal is kell utaznia esetleg, akkor háromféle jegyet-bérletet kell megvennie. "Ez nem kedvez a közösségi közlekedésnek" - mondta.
A határidőkről azt mondta, hogy a teljes menetrendi integráció, illetve a párhuzamosságok megszüntetése "nem egy-két éves feladat". Ehhez az utasáramlásokat kell elemezni, rendezni, és átszállási pontokat kijelölni, hogy az utasoknak az átalakítás, a párhuzamosságok megszüntetése a legkevesebb kényelmetlenséget jelentse - összegezte Homolya Róbert. Hozzátette, hogy az elmúlt évek fejlesztései mellett további vasúti fejlesztésekre és szűk keresztmetszetek megszüntetésére van igény, folytatni kell a buszpark megújítását is, hogy a menetrendi összehangolás maradéktalanul megtörténhessen.
MTI
