Huszártábor költözött az emeletes házak közé Székesfehérváron. A téren patkolókovács mutatta be mesterségét, de a tüzérség se maradt munka nélkül. Megmutatták milyen mozsárágyút használtak a honvédek az 1848-49-es szabadságharcban. A hagyományőrző lovasok bemutatót tartottak, és a gyerekek is lovagolhattak.
Kaposváron a Széchenyi, majd a Petőfi szobornál koszorúztak. A város polgármestere az ünnepségen azt mondta, őseink a legdrágább kincset, a szabadságot hagyták ránk.
„Súlyos és felelősségteljes volt akkor megérezni a szabadságot és belegondolni abba, hogy ezután magunk alakíthatjuk majd sorsunkat” – mondta Szita Károly.
Európa nagyságát a nemzeti közösségek tarthatják meg – erről már a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára beszélt Nagykanizsán.
„Mi a nemzetek Európájában hiszünk, keresztény gyökerekkel. Tudjuk hogy ezt sokan nem így gondolják. Nyílt társadalmat hirdetnek, annak minden következményével, eltűnő határokkal, zárójelbe tett keresztény hagyományokkal, a multikulturalizmus hamis illúziójával. Azt állítják, hogy ez a jövő útja, de valójában ez az önfeladás útja” – mondta Dömötör Csaba.
Szabadságunk és függetlenségünk olyan kincs, amelyet meg kell védeni és ha szükséges harcolni kell érte” – hangsúlyozta ünnepi beszédében az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára Mezőberényen.
„Egy nemzetet nem lehet félreállítani, megbélyegezni, ha erős identitással rendelkezik és tisztában van múltjával és egyszersmind van világos jövőképe. Gyökereink messze a múltba nyúlnak vissza, erős kötőszövetként behálózva a szülőföldünket, megtartva bennünket 1100 esztendőn át” – mondta Latorcai Csaba.
Zalaegerszegen történelmi sétát tartottak, ahol a résztvevők megtudhatták, mi történt a forradalom napjaiban a megyeszékhelyen. Kiderült, hogy a régi vármegyeházán zajlottak a közgyűlések, a honvédeket pedig az Arany Bárány Hotel épületében toborozták. Deák Ferenc pályafutása itt kezdődött, 1848 március 16-án a város lakói fáklyás felvonulást tartottak a tiszteletére.