A KSH jelentése szerint tavaly a negyedik negyedévben 10,8 ezer új lakás épült, szemben az egy évvel korábbi 7,5 ezerrel, míg az engedélyek száma 7,7 ezerre csökkent 10,1 ezerről. Az elmúlt 5 évben 2019 utolsó negyedéve volt az egyetlen, amelyben a használatba vett lakások száma magasabb volt az építési engedélyek (bejelentések) számánál.
2019-ben az új lakások közel felét (49 százalék) Budapesten és Pest megyében vették használatba. A Dunántúl nagyrégióba esik a használatba vett lakások 33, az Alföld és Észak nagyrégióba 18 százaléka.
Budapesten 5838 lakást vettek használatba, 51 százalékkal többet, mint 2018-ban. A kisebb városok kivételével - ahol csak 3,6 százalékos bővülést mértek -, minden településkategóriában kétszámjegyű volt az új lakások számának növekedése.
A természetes személyek által épített lakások aránya 2019-ben 46 százalékról 41 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 53 százalékról 57 százalékra nőtt 2018-hoz képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 42 százaléka többlakásos épületben, 3,8 százaléka lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2019-ben 2,7 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre csökkent 2018-hoz képest.
Az építési engedélyek és bejelentések alapján építhető új lakások 55 százalékát a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten (1,4 százalékkal) és a községekben (4,7 százalékkal) emelkedett, a megyei jogú városokban (12 százalékkal), a többi városban (10 százalékkal) csökkent.
Varga Mihály: az elmúlt 10 év legtöbb lakása épült 2019-ben
A miniszter elmondta, hogy tavaly 2018-hoz képest Budapesten 51 százalékkal bővült az átadott lakások száma, de a kistelepülések is jól teljesítettek, hiszen a községekben 21 százalékkal több lakás, ház épült. Ezen eredmények hátterében több kormányzati intézkedés áll. A lakáspiaci kereslet fellendülését a tartósan emelkedő reáljövedelmek és az alacsony kamatkörnyezet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény is támogatta - tette hozzá.
Varga Mihály ismertette, hogy tavaly 910 milliárd forintra emelkedett az új lakáshitelek összértéke, amely 7 százalékos növekedés az előző évhez képest. A miniszter szerint a kiadott lakásépítési engedélyek száma is biztató, a tavalyi éves mennyisége meghaladta a 35 ezret, ebből feltételezhető, hogy 2020-ban is magas szinten marad a lakásépítések száma. 2023 végéig pedig még kedvezményes áfa vonatkozik azokra a lakásokra, amelyek 2018. november elsején már végleges építési engedéllyel rendelkeztek - fűzte hozzá. A tárcavezető elmondta, hogy az ingatlanpiaci árak drasztikus növekedése is megállt tavaly: a KSH adatai szerint az év első negyedévében még 8,7 százalékkal nőttek az ingatlanárak, a második negyedévben már csak 2,3 százalékkal, az előrejelzések szerint az év további negyedéveiben a megállás mellett csökkenést tapasztaltak az ingatlanpiaci elemzők az év második felében. Varga Mihály kitért arra is, hogy nagyon sokat kell még azért tenni, hogy a magyar lakáspiaci állomány megújuljon. Az mindenképpen jó hír, hogy a magyar lakásépítések száma nagyjából a visegrádi országok szintjéhez kapaszkodott vissza.
Elemzők: az állami támogatás hozta a csúcsot a lakásépítésben
A lakásépítésben egyértelműen az állami támogatás, ezen belül is az áfacsökkentés tavaly év végi kifutása eredményezte azt, hogy több mint 20 ezer új lakás épült Magyarországon 2019-ben, ami 10 éves csúcs - kommentálták az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi adatait.
A KSH legfrissebb közlése szerint tavaly 21 127 új lakás épült Magyarországon, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építhető lakások száma 35 123 volt, 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. A negyedik negyedévben 10,8 ezer új lakás épült, szemben az egy évvel korábbi 7,5 ezerrel, míg az engedélyek száma 7,7 ezerre csökkent 10,1 ezerről. Az elmúlt 5 évben 2019 utolsó negyedéve volt az egyetlen, amelyben a használatba vett lakások száma magasabb volt az építési engedélyek (bejelentések) számánál.
A kiemelkedő negyedik negyedéves adatban szerepe volt a kedvezményes áfakulcs évvégi részleges kifutásának, a beruházók igyekeztek az év végéig minél több új lakást átadni - jegyezte meg Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője.
Hangsúlyozta: tekintettel arra, hogy a lakáshoz jutás fontos szempont a családalapításnál, a kormányzat családpolitikai terveinek megvalósításához fontos a lakásépítések számának további emelése, amelyet egyaránt elősegíthet a kínálati oldal erősítése, illetve a kedvezményes áfakulcs fenntartása. Ezek nélkül azonban rövidtávon nem érhető el további növekedés az új lakások építésében.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője is úgy fogalmazott: a kiemelkedő eredményben az állami támogatások és a kedvezményes lakásépítési áfa játszott szerepet. Ugyanakkor adataik szerint az eladási céllal épülő új lakások kínálatában visszaesés várható, 2021-ben és 2022-ben harmad-, negyedannyi lakást adhatnak át a beruházók, mint 2018-ban és 2019-ben. Megjegyezte, hogy az új lakásokra továbbra is van kereslet, sőt az idén februárban 5 százalékkal nőtt éves szinten, 2018 második hónapjához képest pedig 50 százalékos növekedés látható.
Véleménye szerint a jövőben megépülő lakásoknál a családi házaké lehet a főszerep, hiszen az ezekre vonatkozó új építési engedélyek száma tavaly 8 százalékkal nőtt, a tavaly kiadott összes lakásépítési engedélyek száma viszont 4,3 százalékkal csökkent.
Beer Krisztián, a Takarékbank elemzője kiemelte: az elmúlt három évben (a lakásáfa csökkentése és a csok kiterjesztésének bejelentése óta eltelt időszakban) több mint megháromszorozódott a lakásépítési engedélyek száma, míg kétszeresére nőtt a lakásátadások száma. 2016 eleje óta a lakásépítési engedélyek száma 141 398, míg az átadások száma 63 191 volt, azaz 78 207-tal több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás megépült, ami tükrözi a kivitelezések jelentős csúszását.
Így szerinte az idén még viszonylag magas lehet a lakásátadások száma a korábban építési engedélyt kapott, folyamatban levő építkezések miatt, az átadásokat azonban némileg lassíthatja, hogy 2023-ig kaptak haladékot a kedvezményes lakásáfa megtartására azon lakásoknál, amelyek 2018 november 1. előtt rendelkeztek építési engedéllyel. A kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek megtorpanásában, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek - tette hozzá.
Hangsúlyozta azonban azt is: a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések még messze elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. A tavaly átadott mintegy 21,1 ezer lakás 1000 lakosra 2,2 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás.
"Az elmúlt években fokozatosan nőtt a megépült új lakások száma, a bővülés motorját a kedvezményes lakásépítési áfa, az alacsony kamatkörnyezet és a fizetések emelkedése miatt felfutó lakáshitelezés jelentette" - mondta - fogalmazott Németh Dávid,a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki ugyancsak lassulást vár a jövőbenaz újlakásépítésben.
A lakásáfa-szabályozás változása mellett a lakásdrágulás, a kivitelezési költségek növekedése miatt várhatóan a múlt év utolsó negyede lehetett a csúcs a lakásépítési piacon. "Az idén inkább a kiadott engedélyek számában várható nagyobb csökkenés, az átadásoknál még nem várható jelentősebb visszaesés, mert sok olyan lakás készülhet el, amelyek az elmúlt években kaptak építési engedélyt" - mondta a szakember.
A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie. A 2019-es mennyiség a szükséges lakásépítésnek alig több, mint a fele - emelte ki elemzésében a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület.
2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot közel 20 ezerre - tették hozzá, hangsúlyozva, hogy a kormány aktív intézkedésekkel őrizheti meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, olyan ösztönzőket kell találnia, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot.
Miközben pozitívnak tartják a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfavisszatérítési lehetőségét, legalább 15 évre szóló lakásprogramot és tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszer felállítását látják szükségesnek.
MTI
