„Kritikai történelmi tudatosságot” szorgalmaz az Európai Parlament január 25-én elfogadott végzése – írja a Brussels Signal. A dokumentum szerint „Európa összetett, konfliktusokkal terhelt és vitatott múltja egyszerre jelent kihívást és lehetőséget az európai integráció számára”.
Aztán: „a nemi, hitbéli és etnikai alapú igazságtalanságok évszázadokon keresztül beágyazódtak az európai történelembe, többek között az antiszemitizmus és cigányellenesség formájában”; „a történelemmel és a történelmi igazságtalanságokkal való tudatos foglalkozás segít az intolerancia és az egyenlőtlenség különböző formáinak kezelésében és befogadóbb társadalmak felépítésében”; „a történelmet soha nem szabad relativizálni, eltorzítani vagy meghamisítani politikai célokból”; „a múlttal való foglalkozás a legnagyobb pártatlanságot és objektivitást igényli mind a történettudományban, mind a politikában”.
Továbbá a rezolúció elismeri, hogy az európai népek „sokszínű és egymással szemben álló” történelemszemlélettel rendelkeznek, de felhívja a figyelmet a historia est magistra vitae elvének fontosságára, valamint
újra és újra leszögezi, hogy nem jó ötlet átpolitizálni a történelmet. Aztán viszont mégis átpolitizálja.
Először hangsúlyozza, „hogy őszintén értékelni kell az EU »múltbéli politikáját«, amelynek révén arra törekedett, hogy legitimitást adjon az európai projektnek, erősítse az európai összetartozás érzését és előmozdítsa a kontinens népeinek békés együttélését”. Ezután meg „elismeri a közös európai történelmi emlékezet előmozdítására irányuló európai szintű múltbeli és jelenlegi kezdeményezések sorát.
A teljes cikket a Mandiner oldalán olvashatják, IDE KATTINTVA.
