Kövér László a Temesvár '89 - A magyar segítség című kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, Temesvár népe Romániában is bebizonyította: a szabadság egy és oszthatatlan román és magyar számára egyaránt. Bebizonyította azt is: senkinek nem lesz több szabadsága azáltal, hogy elveszi a másét, és senki nem lehet valójában szabad, amíg a másik rab - fűzte hozzá a politikus.
Hangsúlyozta, 1989 történelmi értelemben kegyelmi idő volt Európa életében, az 1989. december 15. és az 1990. március 19. közötti időszak pedig a Magyarország és Románia közti kapcsolatok 20. századi történetében is. A történelmi kegyelem azon felismerés lehetőségét villantotta fel, hogy Európa nemzetei a szabadságukat és boldogulásukat nemcsak egymás rovására, hanem immár egymás javára, egymással együttműködve is biztosíthatják - mondta Kövér László.
Kifejtette: ez a kegyelem nyitotta meg az utat Európa nyugati és keleti részének újraegyesítése előtt; Kelet-Közép-Európa nemzetei több mint négy évtizednyi szenvedés és áldozat után tudták megteremteni a békés rendszerváltoztatás feltételeit Varsótól Prágán keresztül Budapestig, és ennek a kegyelemnek volt köszönhető az a csoda is, ami Temesváron 1989. december 15-20. között bekövetkezett.
Miközben a teljes román kommunista propaganda uszított a magyarság ellen, 1989. december 15-én este magyarok és románok összefogtak, és élőláncot alkotva próbáltak megvédeni egy magyar református lelkészt, aki szelíden felemelte a szavát, ezáltal megbontotta a diktatúrában a hallgatás falát. Két nappal később százezer ember ment ki az utcára békésen tüntetni egy agresszív kommunista diktatúra állig felfegyverzett karhatalmával szemben, amely belelőtt a tömegbe, több mint hetven ember halálát és százak sebesülését okozva. Az embertelen terror ellenére három nap után a forradalom győzött, december 20-án Temesvárt kommunistamentes szabad városnak nyilvánították - emlékezett a forradalom eseményeire a házelnök.
Kövér László elmondta, a romániai diktatúra bukását követő napokban a magyar állam élelmiszert, vért és vérplazmát, gyógyszert, gyógyászati eszközöket küldött az erdélyi városokba és Bukarestbe.
Az állam mellett a magyar emberek is kivették részüket a segítségnyújtásból, a határ menti térség települései pedig élen jártak a közadakozásban. December 22-én Hódmezővásárhely főterén szerveztek "Romániáért, Erdélyért" címmel adománygyűjtést. A városból induló segélyszállítmány egyik sofőrjeként Aradra érkező 44 esztendős, háromgyermekes Tóth Sándor életét másnap oltotta ki egy sorozatlövés - mondta Kövér László.
A magyarok és románok közötti kapcsolatokban Temesváron megnyílt kegyelmi idő 1990. március 19-én Marosvásárhelyen ért véget, visszatért az a korszak, amelyben a románok szabadságát ismét a magyarok elnyomásával, a románok büszkeségét ismét a magyarok megalázásával próbálják biztosítani. A szervezett magyarellenes pogromkísérlet előre jelezte azt is, a posztkommunista politikai elit miatt újra veszélybe kerülhet minden ember szabadsága és méltósága Romániában - közölte az Országgyűlés elnöke, felidézve a demokratikus román ellenzéki erők elleni megfélemlítési akciókat, a bányászjárásokat.
Harminc évvel a kommunista rendszer bukását követően napjaink Romániájában megoszlanak a vélemények arról, hogy valójában mi is történt az országban 1989. december 22. után - jegyezte meg a házelnök. Hozzáfűzte, bízik abban, hogy előbb vagy utóbb a román választópolgároknak is sikerül lezárniuk a posztkommunizmus korszakát. "Nekünk, magyaroknak ez 2010-ben sikerült, mi is nagy árat fizettünk érte, tudjuk, hogy nem könnyű feladat."
Farkas Sándor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, 1989-ben a Dél-Alföldön élők egy emberként mozdultak meg a forradalom résztvevőiért. Emlékeztetett, a határ megnyitását követően, december 22-én Szentesről indult az első segélyszállítmány - élelmiszerekkel, gyógyszerekkel, kötszerekkel, vérkészítményekkel - Temesvárra.
A szentesi Koszta József Múzeumban pünkösdig látható tárlat a korabeli események és a forradalom előzményeinek felelevenítése mellett hangsúlyt helyez az erdélyi magyarság sorsának bemutatására, valamint arra a páratlan összefogásra, ami 1989 telén kialakult Magyarországon a határ túloldalán élők érdekében.
A kiállításon újságcikkek, dokumentumok, fotók, filmrészletek segítségével, a virtuális valóság eszközeivel jelenítik meg az 1989-es történéseket.
Hír TV
