Most, hogy a szomszédban háború van, mennyire bővítette ki az összetartozás érzését az elmúlt pár hónap - tette fel a kérdést M.Dobos Marianne
A 2022-es esztendőt a cselekvő nemzet évének hirdették meg és azokat a szálakat szerették volna erősebben összekötni a nemzetrészek között, melyek a covid során meggyengültek - mondta az országgyűlés elnöke.
A cselekvő nemzet éve a háború árnyékában átértékelődött - folytatta - és egy olyan nemzetet láthatunk, mely a covid után egy emberként vett részt a háborúból menekülő emberekért segítésében, de ez nem csak a magyarországi, hanem délvidéki, erdélyi nemzeti közösségeinket is ez jellemzi – mondta Kövér László.
Az ellenzék a kormányt támadja az ukrajnai helyzettel, a menekültekkel kapcsolatban
A nemzeti összetartozásnak láthatóan az ellenzék nem akar része lenni, vannak időszakok, amikor azt gondoltuk ez a múlt része, de újra és újra látszik, hogy nem tudja megtagadni saját magát a magyar baloldal, ez gyakorlatilag a történelmi öröksége és újra és újra előjönnek azok az internacionalista reflexek, hogy a saját nemzetük ellen forduljanak - mondta.
Kövér László azonban nem tulajdonít ezen kritikáknak különösebb jelentőséget, hiszen szemmel látható, hogy mennyi mindent tesznek az ukrajnai menekültek megsegítésének érdekében.
Nemzeti kisebbségek jogai egy állandó kérdés, meddig lehet félretenni ezt, kérdezte M.Dobos Marianne utalva ezzel az például az ukrán nyelvtörvényre.
Lelkikben szinte tilos mindezt félretennünk, de politikailag muszáj, hiszen nem ennek van most itt az ideje, hiszen jelenleg süket fülekre találnánk fejtette ki véleményét Kövér László.
Ukrán elnök bírálja Magyarországot, kell-e esetleges retorziótól tartani a Kárpátalján élőknek?
Az elnök megnyilvánulásait a világ is időnként furcsán kezeli - Kövér László nem emlékszik rá, hogy segítségre szoruló ország vezetője bárkivel szemben megengedett volna hasonló hangot, mint például Magyarországgal vagy Németországgal szemben. A házelnök úgy vélekedik, hogy a magánéletben és a politikában is az, aki segítségre szorul kérni szokott, akár konok módon, de sosem fenyegetőzni, azt az ellenségeivel szemben szokott az ember.
Ami a magyarság jövőjét illeti ott van ok az aggodalomra mondta, hiszen eddig is a legsanyarúbb körülmények között élő közösség volt az a kárpátaljai, de átmentet kisebbségi jogoknak köszönhetően képes volt kultúráját megtartani, az ottani emberek máshol is kereshették volna a boldogulást, de arányait tekintve ezt kevesen tették meg az évek alatt. A háború és következményei felforgatják most az életüket, lehet nem is tudnak visszatérni szülőföldjükre, a másik kérdés, hogy egy háború fel szokta forgatni a jogállami viszonyokat, fegyverek ezrei kerültek civilek kezében, amik megmaradnak ellenőrizhetetlen kezekben, tehát lesz egy biztonsági kihívás is, ez természetesen nem speciálisan Kárpátalját érinti a, de erre fel kell hívni a figyelmet, nehogy nyomást gyakorolhassanak az ott élő közösségünket - vélekedett Kövér László.
A teljes beszélgetés:
HírTV
