Az elmúlt hetekben az európai uniós tagállamok mindegyike bemutatta az új koronavírus elleni küzdelem során alkalmazott intézkedéseit. Magyarország kormánya az elsők között, március 18-án jelentette be első gazdasági mentőcsomagját, amelyet a teljes gazdaságélénkítő program bemutatása követett április 7-én. Eszerint az elkövetkező időszakban a GDP nagyságrendileg 18-20 százalékával egyenértékű, több mint 9000 milliárd forintot biztosít a kormány a gazdaság megvédésére. Az ország éves jövedelmének minden ötödik forintja tehát a védekezést szolgálja – állapítja meg elemzésében a Századvég Gazdaságkutató Zrt.
Az összesen csaknem 9200 milliárd forint értékű gazdaságvédelmi csomag nem külső segítségre épít, tehát nem növeli az ország kitettségét, hanem a vállalkozások megsegítését, így a munkahelyek megőrzését, vele a magyar emberek jövedelmének biztosítását szolgálja
– hangsúlyozza az elemzés. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország rendkívül nagyvonalú javaslatcsomagot jelentett be a fiskális és a monetáris intézkedések tekintetében – állapítják meg. Ezt jól mutatja az, hogy az európai közösségben mindössze hat olyan állam van, amely a 2019-es saját GDP-értékének több mint 16 százalékának megfelelő összeget fordít a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére.
Legnagyobb mértékben Olaszországot és Spanyolországot sújtja a vírus okozta gazdasági visszaesés, esetükben tehát nem meglepő a grandiózus programok bejelentése. A Századvég elemzése felidézi: a spanyol miniszterelnök 200 milliárd eurós – azaz a GDP 20 százalékát kitevő –, az olasz miniszterelnök pedig 425 milliárd eurós – azaz a GDP 20,4 százalékát jelentő – csomaggal igyekszik a támogatásukról biztosítani a hazai vállalkozásokat és munkavállalókat. Hasonlóképp forgatókönyvszerű az Egyesült Királyság és Németország, a kontinens vezető gazdaságainak reakciója is a lezárások okozta gazdasági válság kezelésére. A német szövetségi kormány a 2019-es német GDP 30 százalékának megfelelő, 1100 milliárd eurós csomaggal segít, a brit kormány pedig 570 milliárd fonttal, azaz a GDP 24,6 százalékával egyenértékű forrással támogatja a brexit miatt egyébként is meggyöngült szigetországi gazdaságot.
Ugyanakkor a két kisebb közép-európai tagállam, Magyarország 19-20 százalékos, valamint Csehország 18 százalékos bejelentése mindenképpen kiemelésre érdemes kontinentális összehasonlításban. A cseh kormány 100 milliárd cseh korona – 3,7 milliárd eurós, azaz a GDP két százalékát kitevő – értékű fiskális intézkedéscsomagot jelentett be, ezenkívül a fejlesztési bank 10 milliárd cseh korona értékű hitelkeretet biztosított a vállalatoknak, valamint ígéretet tett a csomag legerősebb intézkedéseként egy további, 900 milliárd cseh korona – 33,3 milliárd euró, a GDP 16 százaléka – értékű hitelgaranciára.
A magyar csomag többek között olyan elemeket tartalmaz, mint a Németországban már bevezetett csökkentett munkaidős bértámogatás. Ez is egy olyan eszköz, amelynek az a célja, hogy azoknál a vállalkozásoknál se szűnjenek meg a munkahelyek, ahol most kevesebb a munka, ezért a munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak rövidített munkaidőben, amennyiben a cég megrendelésállománya 15 és 50 százalék közötti mennyiségre csökkent, az állam a teljes munkaidős és a rövidített munkaidős bér közötti különbséget 70 százalékban kipótolja.
Az így kieső időt a munkavállaló pedig a saját képzésére, ismereteinek a mélyítésére, új tudás megszerzésére fordíthatja – részletezi a Századvég elemzése.
Századvég / Magyar Nemzet
