Náray Mihály hozzátette: a tananyagcsökkentés leginkább arról szól, hogy a gyerekek leterheltsége csökkenjen, úgy, hogy közben megszerezzék azt a minimális tudást, amely az alapműveltséghez szükséges.
„Eddig az volt a gyakorlat, hogy leadtunk egy tananyagot, majd jött a következő, most végre megvalósulhat a jelenségalapú oktatás. Vagyis lesz idő arra, hogy ha a diákok megtanulnak valamit elméletben, akkor a következő órán például egy filmrészletet látva fel tudják fedezni a megtanult jelenséget az alkotásban” – fogalmazott.
A szakember úgy vélte, a NAT általános bevezetője inkább modern pedagógia jellegű dokumentum, semmint nemzeti karakterű, tehát ezen lehetne még változtatni, de hozzátette, hogy egyesületük alapvetően egyetért a történelemtantárgyról leírtakkal.
Az új NAT tervezett, 2019 szeptemberi bevezetésével kapcsolatban Náray Mihály azt mondta: célszerű lenne megfontolni az egy évvel későbbi indulást, hogy a társadalmi vita javaslatait figyelembe vevő NAT és a kerettantervek elkészítéséhez legyen elegendő idő. Megjegyezte, hogy az új NAT-ban leírtakhoz igazodó tankönyvek elkészítéséhez is legalább egy évre van szükség.