Kacsoh Dániel és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Megszületett a megegyezés: mind a 106 egyéni választókerületben lesz ellenzéki előválasztás, a közös miniszterelnök-jelöltet pedig kétfordulós megméretés nyomán választják ki. A procedúra augusztus végén indul, s október 23-ára lesz eredmény. A személyi kérdéseken túl ideológiai, illetve konkrét programbeli ellentétek is szétfeszíthetik az ellenzéki együttműködést. Akad ugyanis egy-két olyan téma, amelyben továbbra is gyökeresen eltérő állásponton vannak a hatpárti összeborulás résztvevői. Nézzünk néhány fontos példát.
Ütközőpontok a programban
Az összefogás talán legmeghatározóbb pártja, a Demokratikus Koalíció a napokban tette egyértelművé, hogy megfosztaná szavazati joguktól azokat, akik egyszerűsített honosítási eljárással szereztek magyar állampolgárságot. Ez ugyebár csak a listás voksolásra való jogosultságot jelenti, hiszen magyarországi lakcím híján egyéni parlamenti képviselőjelöltre nem lehet szavazni, ám így is több mint egymillió határon túli magyar voksáról beszélünk.
Jakab Péter Jobbik-elnök a napokban úgy fogalmazott, az ellenzék „nagyjából egyetért” azzal, hogy ezt nem szabad megtenni. Erre érkezett a DK-s Arató Gergely válasza: „Nem változtunk, és nem adtuk fel a politikánkat, most is azt valljuk, hogy ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, és nem viseli a döntése következményeit.” Szerinte nem baj, ha Jakab vagy bárki más azt gondolja, hogy „igazságos olyan emberek kezébe adni a döntést a haza sorsáról, akik soha nem éltek itt, nem itt nevelnek gyereket, nem itt fizetnek adót, és semmilyen formában nem viselik a döntésük következményét”. Nem kell úgy tenniük, mintha mindenben egyetértenének – zárta sorait a DK-s képviselő. Jakab ezt már szó nélkül hagyta, így ez a kardinális kérdés megválaszolatlanul maradt.
Jakab erre egy tévéműsorban azt mondta, a részletekről még egyezkednek a háttérben. A kettős állampolgárságról szóló törvényt egyébként valamennyi ellenzéki párt támogatta, csupán három képviselő szavazott ellene: az akkor még MSZP-s Szanyi Tibor, Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba – utóbbi kettő ma a DK meghatározó politikusa. Tudomásunk szerint a szerzett jogot a Momentum is ódzkodna elvenni.
Néhány éve még börtönnel büntette volna a homoszexualitás „népszerűsítését” a Jobbik, mostanra odáig finomodott az álláspontja, hogy ellenzi a melegházasságot. Ezt legutóbb a Telexnek árulta el a pártelnök, s azt is mondta, soha nem fog azért küzdeni, hogy „egy gyereknek három apja legyen”. Neki elsőként a Momentum elnöke vágott vissza, bántónak és helytelennek nevezve Jakab mondatait. Bár ebben az esetben is kardinális kérdésről van szó, azért Fekete-Győr András így zárta posztját: „Bármiben van is köztünk egyet nem értés, Jakab Péter a harcostársam, és az is marad.” Ebben az esetben egyébként a Jobbik a különc, hiszen a többi ellenzéki párt nem ért vele egyet.
A Momentum egyébként azzal, hogy programot hirdetett, kiverte a biztosítékot a többi ellenzéki pártnál. (Persze nem csak ezzel, de erről majd később.) Ezek a pontok ugyanis, bár az előválasztásra szólnak, konkrét vállalásoknak tűnnek, a szövetségesek félelmei szerint pedig azt sugallhatják a közvéleménynek, hogy az egységes ajánlatban is visszaköszönnek majd. A négynapos munkahét vagy a bármikor felhasználható, rugalmas nyugdíj felvetése bizonyosan idesorolható.
Dobrev Klárát próbálják lebeszélni
A közös miniszterelnök-jelölt személye kapcsán jelen állás szerint úgy látszik, a háttérben a szocialistáknak nagyobb a befolyásuk. „Gyakorlatilag eldöntött tény, hogy Karácsony Gergely benevez a miniszterelnök-jelöltségre. Márpedig mivel kétfordulós lesz, jó eséllyel meg is nyeri az előválasztást. A felmérésekből erre lehet következtetni. Ha ugyanis Dobrev–Karácsony-párbajra szűkül a választás, a főpolgármester bizonyosan felülkerekedik, ami nagy kudarc lenne a DK-nak. Gyurcsányéknak ez alighanem most komoly dilemmát jelent” – magyarázza egy befolyásos MSZP-s politikus.
Előfordulhat, hogy kudarcba fullad az egész előválasztási folyamat”
Ezzel a Demokratikus Koalíciónál is tisztában vannak. Nem véletlenül halogatják a döntést, ami abból a szempontból is érthető, hogy az előválasztás augusztus végén kezdődik, a közös kormányfőjelölt személye pedig majd csak október 23-án dől el. A Mandiner forrásai szerint
párton belül egyre többen próbálják lebeszélni Gyurcsány Ferenc feleségét az indulásról, ám állítólag az EP-képviselő egyelőre hajthatatlan, mindenképp ringbe szállna.
Bár az exminiszterelnök korábban azt mondta, a DK vagy Dobrevet indítja, vagy senkit, a lap úgy tudja, felmerült egy politikán kívüli civil aspiráns benevezése is, sőt rábeszélése a többi ellenzéki pártra. Döntés tehát még nincs, elképzelhető, hogy ha a járványhelyzet engedi, majd kongresszusi határozat tesz pontot a találgatások végére.
Kiakadtak Karácsonyra a DK-sok
Karácsony Gergely immár borítékolható indulása miatt egyébként egyenesen kiborultak a Gyurcsány-pártban.
A Párbeszéd társelnöke ugyanis állítólag korábban megígérte, nem kapacitálja a miniszterelnök-jelöltséget, mások szerint viszont a kezdetektől „ugródeszkának tekintette Budapest vezetését”.
A Mandiner által a háttérben megismert vélemények szerint akkora a Karácsonnyal szembeni ellenszenv a baloldal MSZP-n és Párbeszéden kívüli részénél, hogy az még komoly csörtéket vetít előre ezen a téren.
„Ha a főpolgármester addig nem csinál semmit, márpedig látjuk, hogy nem csinál semmit, sajnos megnyerheti az előválasztást” – panaszkodik a Mandiner DK-s segítője, annak viszont örül, hogy a Momentum ötletét sikerült „leverni” az online szavazásról. Ezt Fekete-Győrék nyilván amiatt vetették be, mert vidéken nincsen bázisuk. Kétségtelen, hogy eközben a jobbikos Jakab Péter is jön fel, ám neki szinte semmi esélye megszerezni a kormányfőjelöltséget, ahogy jelen állás szerint Márki-Zay Péternek sem.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható
Mandiner
