A 2019-es önkormányzati voksolás előtt a Fidesz–KDNP figyelmeztette a választókat, hogy a Karácsony vezette baloldal nem a főváros érdekeit fogja szem előtt tartani, hanem egyfajta hídfőállást szeretne kiépíteni Budapesten a 2022-es országgyűlési választásokra, vagyis a hatalmát nem a budapestiek érdekében, hanem a hatalom megszerzésére fogja felhasználni. Ez a vészjósló politikai jövendölés elég hamar igazolódott: elsőként a Lánchíd felújításának ügye mutatta meg, mire is számíthatnak a fővárosiak.
A Lánchíd-tervezet
A Lánchíd-projektet startra készen kapta a főváros új vezetősége Tarlós István előző főpolgármestertől 2019 őszén. Tarlósék lefolytatták a közbeszerzési eljárást, beérkeztek az ajánlatok, így a projekt csak arra várt, hogy Karácsonyék rábólintsanak. Ez viszont annak ellenére sem történt meg, hogy 2020 januárjában már a rendelkezésre álló szakvélemények is leszögezték, hogy nem várhat a felújítás. Az új főpolgármester megpróbált alacsonyabb árat elérni a kivitelezőknél, ám ez a szándéka kudarcba fulladt, ami azzal járt, hogy az idő elteltével a korábban kiírt tender érvénytelenné vált. Ezek után a városvezetés részéről elkezdődött a kormányt támadó kommunikációs offenzíva.
Karácsonyék arról beszéltek, hogy a kabinet nem ad elég pénzt a Lánchíd felújítására, míg a kormány azt kifogásolta, hogy a fővárosi vezetés úgy kér több pénzt, hogy nem is ismeri a várható költségeket, hiszen ekkor már új közbeszerzést kellett elrendelni.
A dokumentáció összeállítása hónapokig tartott. Draskovics Tibor ezt úgy magyarázta, hogy a tender kiírásakor a híd minden egyes apró elemére igyekeztek kitérni, ami gyakorlatilag több ezer tételt jelentett. Érdemes hozzátenni, hogy az új megbízás csupán a Lánchídra vonatkozott, miközben a korábbinál számoltak a Széchenyi tér és a Váralagút renoválásával is.
Karácsony kommunikációs stábja hamarosan új offenzívát indított. Azt állították, hogy alacsonyabb árat sikerült kialkudni a híd felújítására: míg korábban ez 35 milliárd forintba került, addig most 27 milliárdért végzik el a munkát. A dolog „csupán” ott sántított, hogy a korábbi közbeszerzés tartalma – mint azt előbb jeleztük – jóval túlmutatott a hídon, tartalmazta például a Széchenyi tér felújítását is. Tarlós István korábbi főpolgármester tájékoztatása szerint nemhogy olcsóbb lett volna a hídfelújítás, hanem jelentősen drágult: a korábbi tenderben erre 21,8 milliárd forint volt előirányozva, míg Karácsonyék 26,7 milliárdos árban tudtak megegyezni. A munka végül csak másfél éves csúszással, 2021 júniusában indult el.
A Blaha Lujza tér felújítása
A Lánchíd-projekt csúszása leginkább a budapestieknek fájt, a felújítás ugyanis egyszerre indult el a Blaha Lujza tér és a pesti alsórakpart egy szakaszának rekonstrukciójával, ami még úgy is komoly forgalmi káoszt okozott a fővárosban, hogy a nyári tanítási szünet időszakára esett, amikor valamelyest kisebb a forgalom, mint tanév közben.
A tér renoválási munkái 2021 júliusának közepén kezdődtek, ami szintén körülbelül másfél éves csúszást jelent az eredeti tervekhez képest,
Karácsonynak hivatalba lépése után ugyanis az egyik első dolga volt a Blaha Lujza téri munkálatok leállítása, a tervek felülvizsgálata. Ez önmagában azt jelentette, hogy a tér korábbi terveinek elkészítésére folyósított 150 millió forint a kukában landolt.
A főpolgármester ezen döntésének is a budapestiek itták meg a levét: az eredeti tervekhez képest a projekt négyszázmillióval drágult, és a korábban egyéves építkezés ideje legalább másfél évre nőtt – amennyiben a tervezet időben elkészül majd. Ám számos jel mutat arra, hogy nem fog: tavaly ősszel és idén februárban a Metropol vette szemügyre az építkezést, a lapnak nyilatkozó munkások pedig azt mondták, hogy többet fociznak a téren levő aluljáróban, mint amennyit dolgoznak.
A Biodóm kérdéses sorsa
Nem lehet tudni, mi lesz a Fővárosi Állat- és Növénykert területén helyet kapott, impozáns Biodóm épületével. A kormány többször is emelte a projekt költségvetését, amelyet a fővárossal együttműködve terveztek elkészíteni. A legutolsó számok szerint eddig 43 milliárd forintba került az építkezés és húszmilliárd forint kellene a befejezéshez.
A főváros feljelentést tett a projekt kapcsán, hogy kiderüljenek az esetleges szabálytalanságok, ám a hatóságok bűncselekmény hiányára hivatkozva nem indítottak eljárást.
A probléma forrása az volt, hogy a beruházást sokáig Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója felügyelte, aki nem építész szakember, és jóhiszeműen próbált eljárni, amikor igyekezett a kivitelezéskor a lehető legjobb anyagokat használni.
A drágulás igazi oka viszont, hogy a beszerezni kívánt egzotikus növény- és állatfajok rendkívüli módon megdrágultak a világpiacon. A fővárosi vezetés reakciója a problémákra immár tipikusnak volt mondható: igyekeztek ismét a kormányra hárítani a felelősséget.
Budapest vezetése úgy látja, nincs más megoldás, mint hogy átadja a Biodómot az államnak azért, hogy az minél előbb látogatható legyen a nagyközönség számára
– jelentette ki Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes 2021 októberében. Mindez azt is jelenti, hogy a főváros azon az áron is igyekszik megszabadulni a projekttől, hogy a Biodóm és a hozzá tartozó Pannon Park telkét is az államra írja át. Ez az ingatlan eddig a főváros tulajdona volt.
Fotó: Kurucz Árpád
Magyar Nemzet