Az ügyész az elsőfokú ítélet súlyosításáért, az ügyvéd a terrorcselekmény átminősítéséért és enyhítésért emelt szót a csütörtöki tárgyaláson. Bárándy Péter futballhuligánokhoz és családi konfliktusokkor a rendőrökre támadókhoz hasonlította a kővel dobáló és a határt áttörő migránsokat. Az ügyvéd szerint védencét legfeljebb hivatalos személy elleni erőszakkal lehet vádolni.
„Itt, amikor valamelyik fél meghátrál, nagyon rossz esetben a rendőr, akkor nem az ő döntése, és pláne nem az ő vezetésének a döntése változik meg, hanem nem bír a csatározóval. Ez nem döntésváltozás. Ehhez képest nem lehet terrorcselekmény tárgya az utcai csetepaté. Még akkor sem, hogyha az egy adott történelmi pillanatban, egy adott kormányzati elhatározás miatt kiemelt utcán történik” – mondta Bárándy Péter.
A szír férfi utolsó szó jogán azt hangoztatta, hogy megbánta bűnét, bocsánatot kér, de nem tartja magát terroristának.
„Ez egy elég nagy bűncselekmény, amivel vádolnak. Ez szélsőséges. A terrorizmussal, amit vádolnak, az szélsőséges. Amiatt hagytam el az otthonomat, a terrorizmus jelenléte miatt hagytam el az otthonomat” – mondta Ahmed H.
A bíróság végül enyhítette az elsőfokú ítéletet. A bíró az indoklásában kifejtette: miután a migránsok cselekedetükkel az állami szerv döntéshozóit akarták a határ megnyitására kényszeríteni, megvalósult a terrorcselekmény.
„A döntési helyzetben lévő rendőri vezetőkre, mint másodlagos, közvetett elkövetési tárgyakra, passzív alanyokra akartak hatni mindazok, akik erőszakkal léptek fel a feladatukat teljesítő rendőrökkel szemben annak érdekében, hogy vagy megnyissák a lezárt határszakaszt, vagy hogy eltűrjék azt, hogy azon átjöjjenek. Ez volt a célja a tömegnek és ez volt a célja a vádlottnak is. A terrorcselekmény bűntette emiatt az állami szerv vezetőinek kényszerítésére irányuló úgynevezett terrorista célzat léte miatt különbözik a hivatalos személy elleni erőszaktól” – fejtette ki Dr. Mezőlaki Erik.
Az ítélet jogerős, Ahmed H. januárban szabadulhat a börtönből.