Izer Norbert hangsúlyozta: ez a kormány az adócsökkentést választotta válságkezelési módszerként, szemben a baloldali kormánnyal, akik "adóemelésekkel és megszorításokkal operáltak" 2008-ban. Kiemelte: a kormány továbbra is az adócsökkentés politikájában hisz.
Tájékoztatása szerint a koronavírus-járvány miatt a kormány már több mint 600 milliárd forintot költött védekezésre, illetve a védekezést szolgáló eszközök beszerzésére, csak adóintézkedésekre pedig több mint 300 milliárd forintot fordítottak. Hozzátette: a meghozott intézkedések szintén 300 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál, illetve a családoknál.
Az adócsökkentési intézkedések közül kiemelte: a kisadózó vállalkozások tételes adójából (kata) 26 tevékenységi körben dolgozók kaptak négyhavi mentességet. Ez, a június 30-ig tartó négyhavi adómentesség, 26 milliárd forintot hagy a kisvállalkozóknál - mondta.
Hozzátette: a kedvezményt az adóhatóság automatikusan, kérelem nélkül biztosítja, a héten több mint 151 katás vállalkozónak törölték ezt a négyhavi adókötelezettséget. A katások az adómentesség ideje alatt is ugyanazokra az ellátásokra jogosultak, mint korábban, és ezt az időszakot is figyelembe veszik a nyugdíj beszámításakor - hangsúlyozta Izer Norbert.
Elmondta: több tízezer nehéz helyzetbe került vállalkozónak alig kell közterheket fizetnie a bérek után. A turizmusban, a vendéglátóiparban és a mezőgazdaságban igénybe vehető négyhavi adókönnyítés 66 milliárd forintot hagy a munkavállalóknál és a munkáltatóknál.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint 220 ezer munkavállaló érintett az adókönnyítésben, akik bére után csak a személyi jövedelemadót (szja) és egy 7710 forintos maximális összegű egészségbiztosítási járulékot kell levonni - emelte ki. Példával érzékeltetve azt mondta: egy szakképzett munkás minimálbére esetén havi 71 ezer forintról mond le a központi költségvetés a foglalkoztató és a munkavállaló javára.
A turizmusban az első félévben nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetnie a szektorban dolgozó 15 ezer vállalkozónak, és június 30-ig a Széchenyi Pihenő Kártyák (SZÉP-kártya) adóterhelését is kevesebb mint a felére csökkentette a kormány. Az eddigi 32,5 százalékos adó helyett már csak 15 százalékot kell fizetni, valamint a keretösszeg is emelkedett, a versenyszférában 450 ezerről 800 ezer, a közszférában 200 ezerről 400 ezer forintra. Szintén a turizmust segíti, hogy az év végéig az idegenforgalmi adót nem kell megfizetni - tette hozzá.
Izer Norbet közölte: az átmeneti intézkedések mellett a veszélyhelyzet után, hosszú távon is fennmaradó adócsökkentésekről is döntött a kormány. A 2016-ban kötött bérmegállapodás részeként - a járványhelyzetre tekintettel eltekintve a 6 százalékos reálbér-emelkedés feltételétől - a kormány a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértékét további két százalékponttal, 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökkenti július elsejével. Ez az intézkedés körülbelül 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, közel négymillió embert és 300 ezer vállalkozást érint a könnyítés - hangsúlyozta.
Hozzátette: a kisvállalati adó (kiva) mértéke is csökken, január elsejétől 12 százalék helyett már csak 11 százalékot kell fizetni a kisvállalkozóknak, így mintegy 51 ezer vállalkozásnál hagy a kormány körülbelül tízmilliárd forintot.
A szocho csökkentésével az államtitkár szerint a katások magasabb ellátási alapot számíthatnak ugyanolyan összegű adóbefizetéskor, és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) választókra is a csökkentett 15,5 százalékos szocho szint vonatkozik.
Izer Norbert arról is tájékoztatott, hogy az adócsökkentések mellett több adózási határidő - például a társasági adóé - szeptember 30-ra módosul a vállalkozásoknak, a veszélyhelyzet miatti fizetési nehézségekkel küszködőknek pedig lehetőségük van 12 havi részletfizetésre, vagy 6 havi pótlékmentes fizetési halasztásra is, ötmillió forintos limitig. Akiket még súlyosabban érint a járvány hatása, azoknak akár az adófizetési kötelezettséget is lehet mérsékelni szintén ötmillió forintos keretösszegig - mondta.
MTI, Hír TV
