A megmaradt szentelt ételeket húsvétvasárnap nem volt és ma sem szabad eldobni - hangsúlyozta Híradónknak Tátrai Zsuzsa néprajzkutató. Az ételek maradékát a hagyomány szerint tűzbe vetették, hogy megvendégelhessék a túlvilágon lévő hozzátartozókat is.
A nagyszombati körmenet után sem fogyasztottak húsos ételeket a hívő katolikusok, hiszen erre csak húsvétvasárnap kerül sor, amikor vasárnap a nagymisén megszentelik az ételeket azokat a jellegzetes ételeket, a miket ma is eszünk: a sonkát, a tojást, a kalácsot, a bort, a bárányhúst és ezután a szentelt ételből fogyasztanak a hosszú böjti időszak után.
A megáldás után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint, aki lemaradt, az még abban az évben meghalt, míg az elsőnek hazaérő, első lett az aratásban. A megmaradt szentelt ételnek varázserőt tulajdonítottak: például a tojás héját a kotlós fészkébe tették vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés kárt ne tegyen benne.
Húsvétvasárnap a kereszténység legnagyobb ünnepe - mondta Beran Ferenc plébános.
A plébános szerint az élet sosem értelmetlen, mert a föltámadás mindenki számára távlatot, célt ad.
