2021. 09. 23. Csütörtök Tekla napja
Jelenleg a TV-ben:

Híradó

Következik:

Sporthírek 18:50

Belföld

Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (1-6. rész)

 

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után általános volt a vélemény, hogy Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása befejeződött. Tizenöt évvel később ugyanez a Gyurcsány Ferenc a legerősebb ellenzéki formáció vezetője, a baloldali kényszerkoalíció legbefolyásosabb személyisége, az ő döntésén és stratégiáján múlik, hogyan és kikkel fusson neki az ellenzék a jövőre esedékes országgyűlési választásoknak. A Magyar Nemzet cikksorozatában arra vállalkozott, hogy magyarázatot találjon arra, miképpen történhetett meg mindez. Kutatómunkánk során arra jutottunk, hogy ehhez négy dologra bizonyosan szüksége volt Gyurcsány Ferencnek: politikusi adottságokra, a mozgalmi múltból gyökerező hálózatépítési gyakorlatra, kapcsolatrendszerre, az anyagi függetlenség megteremtésére és nem utolsósorban egy, a titkosszolgálatokból, illetve azok környékéről verbuválódott háttércsapatra. Az első részben főként a fiatal, első millióit megszerző Gyurcsány Ferenc ténykedéseiből szemezgettek, aki mellett már ekkor ott volt Szilvásy György és Bajnai Gordon.

Gyurcsány Ferenc húszéves korában lépett be a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe (KISZ), a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezetébe. 

A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán technika–biológia szakon kezdte meg tanulmányait. A KISZ egyetemi bizottságának a tagja lett, elsősorban rendezvények és diákprogramok szervezésében vett részt. Még ugyanebben az évben, ősszel az egyetem KISZ-titkárává választják.

 Gyurcsány Ferenc a KISZ-ben

 

Következett a városi KISZ-bizottság, ahol négy évig titkár, majd kilép az országos politika színpadára. 1988-ban Budapesten a KISZ KB főiskolai tanácsa elnökévé választják, 1989 elejétől pedig a KISZ KB egyik titkára.

Ekkor, a nyolcvanas évek végén felgyorsultak az események, a pártállam számára vészes sebességgel következett a rendszerváltás. 1989 áprilisában ült össze a szervezet XII. kongresszusa, Nagy Imrének, a KISZ KB első titkárának köszöntője szerint azzal a céllal, hogy – az MTI korabeli tudósítása szerint – „a résztvevők egy ifjúságpárti szocializmus megvalósításáért szövetkezzenek”.

A KISZ-ben a megújulást névváltoztatással is jelezni akarták, elhagyták a névből a kommunistát, a szocialistát és a baloldalit is, és lett Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz). Nagy Imre utolsó első titkár viszont maradt, ő lett a Demisz elnöke. Sokan jelölték volna Gyurcsányt is, de ő végül csak alelnök lett. A kongresszus előtt viszont, többek között Bajnai Gordonnal és Szilvásy Györggyel együtt, nyílt levélben sürgette egy új baloldali szövetség létrehozását. Bajnai ekkor egy Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű mozgalom ügyvivője, Szilvásy pedig a KISZ szóvivője volt.

Havi húszezer

Gyurcsány alig két hónap múltán megvált az alelnöki pozíciótól, arra hivatkozva, hogy „az elitek önmagukkal és a hatalommal vannak elfoglalva, miközben a nyomorúság egyre nagyobb. A reformer nem menekül, a reformer szembenéz” – kommentálta egyes szám harmadik személyben saját lemondását 1989 júniusában.

Azzal, hogy otthagyta a Demiszt, Gyurcsány látszólag a semmibe ugrott. Elbukta havi bruttó 30 ezer forintos javadalmazását – az akkori átlagfizetés durván háromszorosát –, de a még KISZ-esként kapott két és fél szobás lakását megtartotta. Már ekkor jelezte: létrehoz egy saját szervezetet, Új Nemzedék néven. A Népszabadság akkori beszámolója szerint az új mozgalmat a zsámbéki főiskolán néhány tucat fiatal alapította meg, bejelentve, hogy az országgyűlési választásokon is el akarnak indulni. Az Origó cikke szerint a mozgalom létrehozásának gondolata Bajnai Gordon 30 négyzetméteres, Bakáts utcai garzonjában merült fel, ahol hajnalig zajlottak „világmegváltó tanácskozások” Gyurcsánnyal és másokkal, például Schiffer Andrással.

Az új mozgalom mögött hirtelenjében megjelent szponzorként egy Váltó Kft. nevű cég, amely havi bruttó húszezres fizetést adott Gyurcsánynak. A hivatalos magyarázatok szerint azért, mert fiatal és innovatív volt, ez pedig megért ennyit. A Váltó tulajdonosa szintén a KISZ egyik vezére, Juhász András volt, akinek a neve a korabeli sajtóban a Dreher-palota állami vagyonkörből való kijátszása miatt is előkerült. A férfi az 1980-as évek végén szerte az országban cégeket alapított. Az egyik cégének tranzakciója miatt csődbűntett és más bűncselekmények miatt vádat emeltek ellene. Ez volt a türjei Épfu ügye, amire hamarosan visszatérünk.

A Demisz hamar eljelentéktelenedett, de arra még volt ideje, hogy megszabaduljon a vagyonától.

Az új nemzedék

A csillebérci úttörőtábort 1989 júniusának végén – az állami tulajdon önkényes elajándékozási lehetőségének megszűnése előtt pár nappal – a Magyar Úttörőszövetségnek ajándékozták. (Az erről szóló szerződést, amelynek annak idején a „biztonság kedvéért” született egy KISZ-es és egy demiszes változata is, 2004-ben semmisítette meg a Fővárosi Bíróság. A történetben közvetett módon érintett volt a KISZ-vagyon átmentésében az egyik fő felelősnek tartott Varju László, aki ma már a DK politikusa.) Néhány nap leforgása alatt passzolták el a KISZ KB Duna-parti székházát 950 millió forintért a Magyar Hitel Bank Rt.-nek. A Demiszhez került továbbá az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, valamint a Hotel Ifjúság Szálloda és Étterem Vállalat. Előbbit hagyták kimúlni, utóbbi pedig 1998-ban az Autó Danubia Kft.-nél kötött ki – olvasható a HVG korábbi összeállításában.

És most ugorjunk kicsit előre az időben! A Gyurcsányékat fizető Váltó tulajdonosa, Juhász 1990-ben Zalaegerszegen létrehoz egy céget, amely később megveszi a Zala megyében található Türje községben az Épfut (Építőipari és Fuvarozási Vállalat). Az Épfu az adásvétel előtt csődöt jelent. Az adásvétel után egyezség születik a hitelezőkkel, ebből azonban semmi sem teljesül. Mint kiderült, a cég fizetőképtelensége nem szűnt meg, sőt apportként előbb a telephelye, majd minden mozgatható berendezése, anyaga, eszköze és követelése a Váltó Kft.-be vándorol. Ráadásul az Épfu „üzemszervező, szaktanácsadó szolgáltatást” is rendel a Váltótól több tíz millió forintért, a pénzt ki is fizetik, és még az áfát is visszaigénylik. Az ügyészség ezért csődbűntett és más bűncselekmények miatt vádat emel a Váltó tulajdonosa ellen. Mindez azért is érdekes, mert a csődbűntett eszköze a tanácsadás volt, Gyurcsányt pedig hasonló tevékenységért fizette a Váltó. Bizonyára az is a véletlen műve, hogy éppen abban a hónapban, amikor Gyurcsányék önálló mozgalomalapításba fognak, 1989 júliusában Türjén megalakítják az Épfu Ifjúsági Szervezetet.

A korábbi KISZ-es, demiszes elvtársak zokon vehették, hogy Gyurcsány önállósodni akar. A korabeli sajtó ugyanis meglepő terjedelemben és gyakorisággal foglalkozott azzal, hogy Gyurcsány nem adta vissza a KISZ-vezetőként kapott két és fél szobás tanácsi lakását, és hogy ilyen jól fizeti a Váltó. Gyurcsány sokat várhatott az Új Nemzedéktől, mert az akkori köztelevíziónak nyilatkozva azt mondta – szintén harmadik személyben szólva önmagáról –: „ha Gyurcsány Ferenc veszít, akkor azt hiszem, félre kell állnia”. Azt is kinyilvánította, hogy az állampárttól, az MSZMP-től nem akar elhatárolódni, és meg akarja tartani párttagságát.

Az Új Nemzedék – akárcsak az MSZMP – hamarosan megszűnt. Gyurcsány ekkoriban személyes válságba került, és bukását azzal magyarázta, hogy nem állt ki elég határozottan az ellenzékiek, így a Fidesz jogos követelései mellett.

A volt miniszterelnök életrajzában az ezután következő hónapok eléggé zavarosak. A Debreczeni József-féle könyvből úgy tűnik, mintha ő is csak egy egyszerű munkanélküli lett volna a rendszerváltás idején. Holott kevés munkanélküli rendelkezhetett akkoriban olyan mozgalmármúlttal, szervezőkészséggel és kapcsolatrendszerrel, mint ő. Azt nem tudni, hogy a Váltóval való kapcsolat hogyan és miért szűnt meg. Mindenesetre 1989 decemberében Gyurcsány már tudja, hogy a következő hónaptól ismét lesz fizetése. Debreczeni szerint „mindebben a véletlen és régi ismerőse van a segítségére: Kerékgyártó István”. Neki köszönhetően kerül a befuccsolt mozgalmárkodás után a Creditum Kft.-hez.

A teljes cikk ITT olvasható.

Kapcsolódó tartalmak: 

Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (2. rész)

Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (3. rész)

Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (4. rész)

Gyurcsány, és ami mögötte van (5. rész)

Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (6. rész)

Magyar Nemzet

Ezek is érdekelhetik

Kapcsolódó tartalmak

Újabb horrorvágóhidat leplezett le a NÉBIH

A helyszínen az ellenőrök gyomorforgató körülményeket tapasztaltak, az udvaron például rovarral szennyezett fagyasztott termékek is voltak. 2021. szeptember 23.

Letették az új mohácsi kikötő alapkövét

Mohácson letették az új országos közforgalmú kikötő alapkövét. A mintegy 7,8 milliárd forintos beruházás 2023. végére készül el. 2021. szeptember 23.

Mazsihisz: Ózd jobbikos alpolgármestere adjon magyarázatot!

Rossz érzéseket kelt a magyarországi zsidóság tagjaiban az ózdi alpolgármester fotója. 2021. szeptember 23.

Legfrisebb híreink

Műsorok

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét. Ez mostantól nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma lesz. Keddtől péntekig 21 órától gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.

Paláver - ajánló

A Karc FM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99

Plusz-mínusz - ajánló

Fent és lent! Politikai vitaműsor a hét legfelkavaróbb történéseiről. Plusz-mínusz 17 óra 30 perctől a Hír Televízió műsorán.

Sajtóklub - ajánló

Egyedi hangvételű elemzés újságírókkal. Hétfő esténként 21.05-től a Hír TV műsorán.
@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!