A kormánybiztos ismertette: jelenleg a 600 fő alatti lélekszámú települések igényelhetnek falugondnoki szolgáltatás működtetéséhez állami támogatást, de mivel erre a népesebb településeknek is szüksége lehet, a kormány úgy döntött, hogy 2020. január 1-jétől 800 főre, majd 2022-től 1000 főre emeli ezt a lélekszámhatárt. Hozzátette: megközelítőleg háromszáz olyan település van Magyarországon, amely 600 és 800 fő közötti lakossal bír, és további kétszáz, amely 800 és 1000 fő közötti lélekszámú, így potenciálisan ötszáz új falugondnoki szolgálat indulhat el a következő években.
Gyopáros Alpár bejelentette: a kormány döntött arról is, hogy idén 1,1 millió forinttal megemeli a már működő szolgálatok éves, maximális 3,1 millió forintos támogatását, jövőre pedig már az újonnan induló falu és-tanyagondnoki szolgálatok esetében is 4,2 millió forintos állami forrást vehetnek igénybe az önkormányzatok.
Jelezte: a Magyar falu programmal kapcsolatos országjárásban több ezer települési polgármesterrel, jegyzőkkel és a szakértőkkel konzultáltak, és egyöntetű vélemény volt, hogy van igény a többletforrásra, amely elegendő lesz a szolgálatok működtetéséhez és ahhoz, hogy tisztességes bért kapjanak a falugondnokok.
A kormánybiztos beszámolt arról is, hogy néhány hónapon belül elindul a Magyar falu program 4,5 milliárd forintos, falu- és tanyabuszok beszerzését segítő pályázata. A falu- és tanyagondnoki szolgálatot működtető települések, és új szolgáltatás elindítását tervező önkormányzatok maximum 15 millió forintot nyerhetnek el buszbeszerzésre, így csak idén háromszáz új autó - jellemzően 7-9 személyes kisbuszok - állhat szolgálatba - mondta el a kormánybiztos. Jelezte, hogy a pályázat jövőre is folytatódik majd.
Gyopáros Alpár kifejtette: a falu és-tanyagondnoki szolgálatok célja, hogy enyhítse az apró falvak, a külterületi és tanyasi lakóhelyek intézményi hiányából eredő hátrányait. Jelenleg - ismertette - az ország mintegy 1400 településén működnek falu- vagy tanyagondnoki szolgálatok, amelyek közreműködnek az étkeztetésben, házi segítségnyújtást adnak, segítenek az egészségügyi intézmények elérésében, óvodás, iskolás gyereket szállítanak oktatási intézményekbe, valamint közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezésében vesznek részt, és segítenek az egyéni hivatalos ügyek intézésében is.
Hangsúlyozta: a szolgálatok pótolhatatlan munkát végeznek azokon a kistelepüléseken, ahol nincsenek jelen szükséges intézmények, így a szolgáltatásokat a szomszédos településeken vagy a járásközpontban veszik igénybe a lakosok.
MTI
