Mester Károly szerette volna eladni a telkét. Azt gondolta, megkönnyíti a helyzetét, ha ingatlanközvetítő segítségét kéri. Csakhogy akkor – 3 éve – még ő maga sem gondolta volna, hogy végül a semmiért kell fizetnie több mint 800 ezer forintot. A férfi elkövette azt a hibát, hogy nem olvasta el az apróbetűs részt, ami sajnos talán az egyik leggyakoribb a szerződések megkötésekor.
A férfi a háza melletti üres telekre eredetileg a gyerekeinek szeretett volna építeni, de aztán máshogy hozta az élet. Végül az eladás mellett döntött. A megbízott ingatlanközvetítő rövid idő alatt talált érdeklődőt, aki állítólag fizetett is valamennyi foglalót. Csakhogy kiderült: a vevő nem egészen azt az információt kapta a telekről, ami a valóságnak megfelelt: a vásárló építési telket keresett, Károlyé viszont családi házként volt bejegyezve a földhivatalban. Ez utóbbira pedig nem lehet építkezni.
„Az érdeklődő valójában építési telket keresett. Ennek az a lényege, hogy az építési telek illetékköteles, viszont ez az ingatlan hivatalosan a földhivatali papíron „lakóház udvarral” szerepel, én tulajdoni lap a másolatát egyébként az irodában leadtam, tehát ők is tudták róla. Az iroda arra hivatkozott, hogy ők tájékoztatták a vevőjelöltet, hogy átminősítés alatt van, ez a „lakóház udvarral” építési telekké, mert nyilván nem akart illetéket fizetni, merthogy építési telket keresett. Ami egyébként nem volt igaz, hogy folyamatban volt, mert felhívtak engem telefonon, hogy elintézném-e az átminősítést” – mesélte Mester Károly, aki akkor követett el hibát, amikor nem olvasta el az apróbetűs részt, ami sajnos talán az egyik leggyakoribb a szerződések megkötésekor.
Az iroda itt nem állt meg. Alá akartak íratni Károllyal egy újabb szerződést, amiben garanciát vállal arra, hogy két hónapon belül elintézi a telek átminősítését. Habár elindította az ügyintézést, a férfi ezt a szerződést nem írta alá, hiszen nincs ráhatása arra, hogy a hivatal két hónap alatt átminősíti-e az ingatlant vagy sem.
A történtek után Károly elvesztette a cégbe vetett bizalmát. Ezért bármennyire is kapacitálta őt a közvetítő, nem írta alá a vevőjelölttel a szerződést. Ráadásul a vevő nem is az előre megbeszélt 10 százlékot, azaz 1 millió 520 ezer forintot fizetett volna ki neki, hanem csak egy 300 ezres vételi biztosítékot. Válaszul az iroda Károlynak egy 830 ezer forintos úgynevezett jutalékszámlát küldött –hivatkozva az ingatlanközvetítői szerződés egyik pontjára, amit viszont a férfi sajnos nem olvasott el pontosan.
„A szerződés hátoldalán lévő 8-as pontra hivatkoztak, amiről én csak így utólag szereztem tudomást, hogy amennyiben súlyos szerződésszegést követek el és én ezzel, az ő állításuk szerint súlyos szerződésszegést követtem el, hogy nem fogadtam el az ő ajánlatukat. Az ő szabályuk szerint, ha lerakja a 10 százalékot, akkor a limitáron, mert meg volt határozva a limitár, azt nekem el kellett volna fogadni. De egy nagyon fontos lényeges dolog, hogy a szerződés fő címe az volt, hogy nem kizárólagos szerződés. Ilyet írtam alá. Tehát az én tudatomban ez azt jelenti, hogy bárkinek, bármikor eladhatom, mert nem kizárólagos a szerződés” – mondta Mester Károly.
A nem kizárólagos szerződés azt jelenti, hogy nem csak az ingatlanos találhat vevőt a telekre, hanem akár a tulajdonos is. Csakhogy az említett 8-as pont szerint akár létrejön az adásvétel, akár nem, mindenképpen ki kell fizetni az ingatlanközvetítőt.
Károly felháborodása jogos. A Panaszkönyvnek nyilatkozó jogi szakértőnk szerint ugyanis a követelt összeg és a befektetett munka mennyisége nem áll arányban egymással. Attól szerencsére nem kell tartania, hogy holnapután elveszik a házát, ha nem fizet, de az biztos, hogy egy nagyon hosszú folyamat előtt áll: miután nem fogadta el a fizetési meghagyást, ezért most polgári peres eljárásnak néz elébe. Annak van első foka, másodfoka, majd kezdeményezik a végrehajtási eljárást. Aztán az ellen is van jogorvoslati lehetőség és csak utána jöhet a végrehajtó. Izsák Orsolya szerint azért sétálnak bele ebbe a csapdába az ingatlantulajdonosok, mert elfelejtik, hogy a közvetítő irodának és a tulajdonosnak egyáltalán nem ugyanaz az érdeke.
Tekintse meg a teljes műsort:
