– Az érintettek most a klasszikus, már jól ismert kommunista trükköket idéző taktikát alkalmaznak: vádold meg ellenfeled azzal, amit te magad csinálsz. Így van ez a fasiszta jelző billogként történő használatával is – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a baloldal és a balliberális sajtó közelmúltbeli diktatúrázásával kapcsolatban.
Mint ismert, Nick Thorpe január 11-én videóinterjú adott a Telexnek, amely félrevezető címmel jelent meg (2010 óta olyan a hangulat, mint a Rákosi-korszakban). – Mintha azt mondtam volna, hogy ma olyan hangulat uralkodik, mint egykor a Rákosi-korszakban.
Ez persze képtelenség
– reagált Facebook-bejegyzésében Telex manipulálási kísérletére a BBC kelet-közép-európai tudósítója. Az újságíró szerint a Telex címe egy ártalmatlan mondatát értelmezte alaposan félre. „Még hasonlót sem állítottam, és igen sérelmesnek érzem, hogy ekkora badarságot adnak a számba. Megkértem a Telexet, hogy ezt a kis írásomat közölje a honlapján. A kollégák azonban úgy látják, hogy nem követtek el hibát a címadásnál.”
Most indítsak helyreigazítási pert?
– tette fel a kérdést a tudósító. Legutóbb egyébként január 6-án Márki-Zay Péter az Indexnek fogalmazott úgy: „amíg a gyermekeimet nem fenyegetik Putyin bombái, amikor elküldjük őket a boltba, amíg az Orbán-rendszer kritikusait még nem lövik le az utcán, nem mérgezik novicsokkal és nem zárják börtönbe, addig nem szabad elmenekülnünk ebből az országból”. Egy nappal korábban pedig Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a közösségi oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben arról írt, hogy a Fidesz „tönkrement” és „fasiszta bűnszövetkezet” lett.
Figyelemelterelésről lehet szó
– Jelen helyzetben azért kerülhetett fel ismét az ellenzéki napirendre ennek a lejáratási kísérletnek az alkalmazása, mert a saját politikai botrányaikról akarják elterelni a figyelmet: a külföldi finanszírozási botrányukról, a szintén határokon átívelő kormánykritikus média kifizetéséről, a belviszályaikról.
Az is nyilvánvaló, hogy igyekeznek a kormánypártok és Magyarország nemzetközi megítélését rontani, így az Európai Bizottsággal történő végső megállapodásnak gátat szabni.
A magyar nemzeti érdek negligálására alapozó politikájuk levét isszák 13 éve, és úgy látszik, ebből mit sem tanulnak – állapította meg Tóth Erik. A kutatási igazgató emlékeztetett, a 2022-es országgyűlési választáson az ellenzéki pártoknak tanácsot adó – hazai és külföldi – stratégák azzal az ötlettel rukkoltak elő, hogy
a szélsőbaloldaltól a szélsőjobboldalig terjedő választási koalícióval leváltható lesz a Fidesz–KDNP pártszövetség.
– Ennek az összefogásnak a részét képezte az a Jobbik, amely alapítása óta ugyan hosszú utat tett meg, de minden kétséget kizáróan szélsőséges és radikális értékeket valló formációként indult. Ha van olyan párt Magyarországon, amely a fasiszta jelzővel volt jogosan illethető, az pont a Jobbik.
– Ezt a billogot és a balliberális ellenzék történelmi bűnét – vagyis azt, hogy a hatalom megszerzéséért összeálltak a korábban általuk nácinak titulált szervezettel – próbálják meg azáltal elfeledtetni, hogy időről időre a kormánypártokat támadják alaptalan kritikákkal. Azok számára pedig, akik hisznek a Jobbik fordulatában, érdemes azt felidézni, hogy még ma is egy olyan politikus vezeti azt Gyöngyösi Márton személyében, aki korábban származásuk alapján listázta volna a zsidó országgyűlési képviselőket, nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva – mondta az elemző.
Miért kiált diktatúrát a baloldali sajtó?
– A magyar ellenzék politikaformálási feladatát részben az ellenzéki pártok szekerét toló, kormánykritikus médiumok vették át. Ráadásul most már azt is sejthetjük, hogy miért: a baloldal és a vele szorosan együttműködő médiumok finanszírozó háttere több ponton összeér egymással – válaszolt lapunk kérdésére Tóth Erik. Az elemző szerint
a dollármédia- és dollárbaloldal-ügy épp azt igazolja, hogy nem függetlenek, hanem a nemzetközi baloldal, valamint az amerikai demokrata párthoz köthető pénzügyi és politikai befolyásoltság alatt állhatnak.
– Az sem új jelenség, hogy összehangoltan igyekeznek a közvéleményt formálni. A migráció, a gender vagy akár a háború kapcsán is egy követ fújtak – zárta gondolatait az igazgató.
Az eredeti cikk ITT olvasható.
Fotó: Kurucz Árpád
