Mint ismert, az első fokon eljáró járásbíróság az elsőrendű vádlottat 2018 novemberében öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta.
A másodfokú ítélet szóbeli kihirdetésekor a Csongrád Megyei Főügyészség fellebbezést jelentett be, majd az írásba foglalt ítélet kézbesítését követően a főügyészség a fellebbezésében a harmadfokon eljáró bíróságnak azt indítványozta, hogy a Szegedi Törvényszék ítéletét eljárási jogszabálysértés és megalapozatlanság miatt helyezze hatályon kívül, és utasítsa a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására.
Fellebbezésében a főügyészség törvénysértőnek tartja a Szegedi Törvényszék bizonyítottság hiányában hozott felmentő ítéletének jogcímét. A vádhatóság szerint törvénysértő a bíróság megállapítása, amely elsősorban azzal indokolja a felmentő rendelkezést, hogy az ügyészség a szükséges bizonyítás felvétele érdekében nem tett indítványokat, mulasztott.
A főügyészség a fellebbezésében megállapítja, hogy a Szegedi Járásbíróság felvette a szükséges bizonyítást, megalapozott tényállás alapján az ügyészség indítványával egyezően döntött a vádlottak bűnösségéről.
A másodfokon eljáró Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Törvényszéken az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt annak megalapozottsága és törvényessége miatt. A megalapozott és törvényes elsőfokú ítélet helybenhagyását kérő ügyészi indítvány esetén szükségtelen és indokolatlan további bizonyítás felvételének kezdeményezése – szögezte le a csoportvezető ügyész.
A Kúria döntése alapján az ügyészi fellebbezésről a Pécsi Ítélőtábla fog harmadfokú eljárásban dönteni, ezért a hatályos eljárási szabályoknak megfelelően a főügyészség fellebbezését a Pécsi Fellebbviteli.
