Ezúttal a felújítás alatt álló 1-es villamos vonalán lévő népligeti megállón talált kifogásolnivalót Falus Ferenc. A baloldal főpolgármester-jelöltje az MSZP-s Tüttő Katával azért kritizálta a jelenlegi városvezetést, mert szerintük nem lehet biztonságosan megközelíteni az ideiglenes megállót.
– A közösségi közlekedéshez való hozzáférést biztosítani kell. Építhetik a megállót 20 méter magasra is, azt is mondhatnák, hogy egy létrát csinálunk hozzá, aztán tessék megoldani. Igenis feladat az, hogy egy ilyen megállót meg lehessen normálisan közelíteni.
– De hát meg lehet közelíteni, közvetlenül előtte van az átkelőhely…
– Jó, tudunk erről vitatkozni – fogalmazott Tüttő Kata, az MSZP fővárosi frakcióvezető-helyettese.
A gyalogosátkelő egy méterre van a villamosmegállótól, jelzőlámpa is segíti a biztonságos átkelést.
„Félnek, senkiben sem bíznak már”
A baloldal főpolgármester-jelöltje szerint nemcsak a gyalogosok félnek, hanem a kormány is, ezért akarja átalakítani a főváros közigazgatását. „A mai hírek szerint a jövőben polgármesterek helyett helytartókat kívánnak a kerületekbe kinevezni. A cél az, hogy az iskolák, a kórházak, a villamosmegállók, a jövőbeni beruházásaink után a budapestiek maradék vagyonáról is teljesen egyedül dönthessenek” – véli Falus.
A Népszabadság írt arról, meg nem nevezett kormányzati szereplőre hivatkozva, hogy az új közigazgatási koncepcióban a kerületek élén 2019-től már csak helytartók állnának.
Tarlós István szerint a baloldal megint úgy kritizál, hogy közben semmit nem tud felmutatni. A közigazgatási reformra úgy reagált, hogy szerinte kell a változás. „Ha lesz közigazgatási reform, az valóban csak 2019-től lehet hatályos, hiszen ha megválaszt a nép vezetőket, határozott időre választja őket. Helyesnek tartom, ha a közigazgatási reformról lesz olyan vita, amelyben nem egy politikai közösség vesz részt, hanem szélesebb spektrumon mozog” – nyilatkozta a főpolgármester.
A közigazgatási koncepció sajtóhírek szerint három javaslatot tartalmaz. Az első alapján helytartók vezetnék a kerületeket, képviselő-testület nélkül. A második szerint megmaradna a kerületi közigazgatási egység, de erős fővárosi elv érvényesülne. A harmadik verzió pedig öt-hat belső kerületi egységről szólna. A kormány egyelőre nem reagált a Népszabadság cikkére, amely szerint a törvényjavaslatról az önkormányzati választások után, de még idén tárgyalhat a parlament.
