Az alig egy hónap múlva esedékes európai parlamenti választások előtti kampány részeként létszámban és hangulatban is egyértelműen a DK nyerte a baloldali pártok versenyét a városligeti majálison. A párt színpadán Gyurcsányné közölte, hogy felháborodni jött, és erre kérte a megjelenteket is, majd újra hitet tett az Európai Egyesült Államok mellett, ami szerinte gazdagabb Magyarországot jelent.
– Az Európai Egyesült Államok nem lopná el a magyarok pénzét a közbeszerzéseken, nem lopná el a fél Balaton-partot, nem venné el a gazdák földjeit, hogy azokon oligarchák nyerészkedjenek, nem rabolná el a budai Várat – jelentette ki a DK EP-listavezetője. Gyurcsányné megismételte az európai minimálbérről, a családi pótlékról és a minimálnyugdíjról szóló ígéreteit, mondván: nem igaz, hogy az Európai Unión kívül is van élet. A DK listavezetőjének lelkesedése a Fidesz szerint annak tudható be, hogy „Gyurcsányné cége több száz millió forintot kapott Brüsszeltől, hogy az érdekeit képviselje”.
Mindeközben látványos érdektelenség uralkodott a szocialisták majálisán, ahol tavalyhoz hasonlóan most sem állítottak valódi színpadot. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, a Párbeszéddel közös EP-lista vezetője egy kisebb pódiumon a munkavállalók ellenségének nevezte az Orbán-kormányt, ami szerinte azt üzeni a magyar munkásoknak: ha többet akarnak keresni, akkor dolgozzanak többet. Ugyanitt a baloldal közös főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely Budapest elfoglalása szimbólumának nevezte a Városligetet. Szerinte Tarlós István már rég elvesztette „főpolgármester-jellegét”, és ma már csak a Fidesz érdekeit szolgálja.
A Petőfi hídnál ünnepelt a radikális baloldali Szolidaritás Mozgalom, a rendezvény egyik sztárvendége Czeglédy Csaba volt, aki ellen jelenleg szünetel a büntetőeljárás, mivel mentelmi jogot kapott, miután felkerült a DK EP-listájára. – Ha lesz egy rendszerváltás 2022-t követően, akkor az új felállású nyomozó hatóságnak lesz bőven feladata a fideszesek ügyeivel – jelentette ki Czeglédy.
Kommunisták dicsérete
Magyarországon a Tanácsköztársaság idején volt először alkalom ünnepelni május elsejét, ami egyfajta társadalmi felszabadulásról szólt – fejtegette az ATV-ben a Politikatörténeti Intézet vezetője. Földes György beszélt arról is, hogy 1957. május 1-je a megelőző őszi, október 23-i tüntetésnek a pandanja, ellentéte volt. Szerinte bár ekkor voltak, akik nem önként vonultak, mégis „sokak számára nyugalom kellett, és a Kádár-rendszernek stabilitást akartak adni, mert maguk is stabilitásra vágytak, és ők elmentek már 1957. május 1-jén ünnepelni”.
