A 110 éve született Varga Bélát a veszprémi szemináriumban szentelték pappá. Alig múlt 25 éves, amikor a Független Kisgazdapárt első elnöke, a nagybirtokos-agrárpolitikus Gaál Gaszton Balatonboglárra hívta plébánosnak. Gaál Gaszton hatására belép az FKGP-be, a párt alelnöke, majd országgyűlési képviselője lesz. Emlékét nem véletlenül őrzi lengyel és magyar nyelvű tábla a veszprémi szeminárium falán. „Bújtatott a nácizmus elől menekülő lengyeleket, de franciákat, szlovákokat, zsidókat és más nemzetiségűeket is. Balatonbogláron középiskolát gimnáziumot szervezett a lengyel menekültek gyerekei számára, úgyhogy azt kell mondanom, hogy a lengyelek jobban tisztelik őt majdnem, mint mi magyarok” – nyilatkozta Márfi Gyula veszprémi érsek.
A német megszállás után maga is bujkálni kényszerült, később ő vezette a nácik és a nyilasok rémtetteit vizsgáló parlamenti bizottságot. 1946 februárjában ő váltja a miniszterelnökké választott Nagy Ferencet a Nemzetgyűlés elnöki posztján. A kormányfőhöz hasonlóan ő sem várja meg a kommunista hatalomátvételt, 1947 nyarán emigrált. Az Egyesült Államokban telepedett le. „Megvolt benne a bátorság. Hogyha kellett a barna, ha kellett a vörös diktatúrával szállt szembe, megvolt benne a készség arra, hogy mindig mindenkor értékek mentén politizáljon. Ő egy valódi keresztyén politikus volt, hiszen sosem adott fel semmit azokból az értékekből, amik keresztény értékek lennének, és amelyek lényegében az európai értékek a mindenkori politizálásban” – szögezte le Rétvári Bence államtitkár.
A rendszerváltozás után az akkor csaknem 90 éves Varga Béla hazatért. Budapesten halt meg, és a balatonboglári templom kriptájában helyezték örök nyugalomra.
