A „hálapénz” felhasználásának helyét illetően tévedhetett a Délmagyarország, egy tanú szerint nem a szőregi, hanem a badacsonytomaji ingatlanon valósult meg a beruházás.
A táblabíróság jogerősen elutasította Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője helyreigazítási-kérelme érdemi részét, ítéletében kimondta, a Délmagyarország nem híresztelt valótlanságot a korrupció gyanújába keveredett politikussal szemben. Egy tanú azt is állította, hogy Ujhelyi kérésére folyósították a 38 milliós hálapénzt.
A Szegedi Ítélőtábla – az első fokú bíróság ítéletét megváltoztató – jogerős döntése értelmében a Délmagyarország nem híresztelt valótlanságot Ujhelyi István szocialista politikusról. Ugyanakkor azt is rögzítette, hogy a politikus szeged-szőregi házának felújítása nem a Szeviép Zrt. pénzéből történt – derült ki a táblabíróság sajtóperben hozott múlt pénteki ítéletéből. Azt már a perbe hívott médium kommentárja teszi hozzá, abban tévedtek, hogy nem Szőregre, nem is Debrecenbe, hanem Badacsonytomajba mehetett az építőipari cég 38 millió forintja.
Fotó: Facebook
A sajtóper előzménye, hogy Baranyi Sándor, a Szeviép egykori igazgatósági elnöke a lapnak adott interjúban azt állította, Ujhelyi István segítségét 2008-ban a Szeviép azzal hálálta meg, hogy finanszírozta házának felújítását 38 millió forint értékben. Ennek indokaként azt jelölte meg, hogy az M43-as autópálya építésének konzorciumába Ujhelyi segítségével kerültek be, és ezért hálából a Szeviép igazgatótanácsa úgy döntött – a szegedi politikus kérésére –, hogy finanszírozza házának felújítását. Baranyi állítása miatt Ujhelyi a Délmagyar mellett mindazon sajtóorgánumokat – köztük lapunkat is – beperelte, amelyek tovább adták az állításokat.
A Délmagyarországgal szemben indított sajtóperben Baranyi Sándor állításait tanúként a Szeviép igazgatóságának másik tagja, Pistrui László is megerősítette. „Tájékoztatást kaptam az akkori vezérigazgatótól, hogy a Szeviép, a közvetítő cég és Ujhelyi István édesapja kötött egy megállapodást beruházási szándékról, ez volt a debreceni projekt. Ujhelyi édesapjának telkén társasházak építését tervezték, erre nyújtottunk mi átmeneti segítséget. A projekt azonban nem valósult meg” – magyarázta Pistrui. A tanú hozzátette: a pénz felhasználása szerinte nem a szőregi, hanem Ujhelyiék badacsonytomaji ingatlanán történt. Ezt ő a közvetítő cég ügyvezetőjétől tudja, akit szintén beidéztek tanúként, ám az illető munkahelyi elfoglaltságra hivatkozva kikerülte a meghallgatást.
Amint azt Az Ujhelyi-nyaralók erődbe zárt titkai (MH – május 23.) című cikkünkben megírtuk, az Ujhelyi család 2005 decemberében és 2006 márciusában két nyaralóingatlant vásárolt Badacsonytomajban, az egyiket Ujhelyi édesapja, a másikat pedig Ujhelyi István és (akkori) felesége nevére. E két nyaralóból alakítottak ki egységes ingatlant, amelyet aztán a jelzett „Szeviép-hála” időszakában fel is újítottak. Ujhelyi édesapja a tulajdoni lap adatai szerint 2012 decemberében a politikus négy gyermekének ajándékozta, míg fia, Ujhelyi István holtig tartó haszonélvezeti jogot kapott a több tízmillió forint értékű ingatlanban. Ezt azonban még magyar országgyűlési képviselőként 2014-es vagyonnyilatkozatában eltitkolta a szocialisták későbbi európai parlamenti képviselője. Hogy miért, erről azóta is hallgat.
