Miért van szükség arra, hogy hazánk továbbra is aktívan részt vegyen az iraki NATO-műveletekben, amikor az Iszlám Állam elbukásáról hallani?
– Az Iszlám Állam Irakban és Szíriában is teljes katonai vereséget szenvedett, elveszítette korábban elfoglalt területeit. Októberben az amerikaiak még Abu Bakr al-Bagdadit, a terrorszervezet vezetőjét is felkutatták és ártalmatlanították, de az ellenük való küzdelem korántsem ért véget. Ugyanis a dzsihadisták mindent megtesznek soraik újrarendezésért, területeik visszaszerzésért. Az ott élőket újból leigáznák, kirabolnák, a keresztényeket likvidálnák, a tőlük eltérő vallási kultúrákat lerombolnák. A globális terrorizmussal szembeni fellépés is változatlanul kiemelt kül- és biztonságpolitikai kérdés marad a békefenntartók számára.
Miről szól a konkrét, a parlament előtt lévő javaslat?
– Magyarország továbbra is a terrorizmus elleni küzdelem és az Iszlám Állam ellen szervezett nemzetközi szövetség elkötelezett tagja. Az Országgyűlés kétharmados kormánypárti többsége egy legfeljebb kétszáz, váltási időszakban négyszáz fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott magyar katonai kontingens iraki, illetve kurdisztáni állomásoztatását engedélyezheti immár 2015 óta harmadszor. A parlamenti vita alapján számomra egyértelmű, hogy az ellenzék ezt a szövetségi missziós feladatot most sem fogja támogatni. Pedig honvédeink továbbra sem harcoló, hanem partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat fognak ellátni 2021. december 31-ig.
Milyen hatása van ennek a szerepvállalásnak hazánk, illetve Európa biztonságára?
– Európa és Magyarország biztonságát első helyen továbbra is a tömeges migráció és az azzal kéz a kézben járó terrorizmus fenyegeti. A kalifátus területéről szervezték – és a jövőben is innen szervezhetik meg – az Európára irányuló kibertámadásokat, az internetes propagandát és a véres terrorakciókat, itt képezik ki a(z ön)gyilkos merénylőket is. A koalícióban való részvételünk mindezt megakadályozza, és ezzel párhuzamosan azt is elősegíti, hogy az illegális migrációt és annak legfőbb kiváltó okait ott, helyben szüntethessük meg. Segítjük az otthonmaradást, a visszaköltözést és a helyben boldogulás esélyét. Az Európába irányuló migráció megállításának két kulcsa van: a külső, schengeni határaink védelme és a helyszíni segítségnyújtás, a katonai, humanitárius, gazdasági missziók. A szerepvállalással hozzájárulunk az Iszlám Állam által kegyetlenül üldözött keresztény közösségek védelméhez, újjáépítéséhez is.
Szijjártó Péter bejelentése szerint Magyarország ráadásul egyharmadával növeli is katonái számát a NATO misszóiban. Kinek akarunk bizonyítani?
– A nemzetközi békeműveletekben szerzett tapasztalat és tudás elengedhetetlen a haza védelméhez. A missziós szerepvállalások hozzájárulnak ahhoz is, hogy katonáink bármikor képesek legyenek hatékonyan együttműködni a szövetséges nemzetek katonáival. A szövetséges erők többször is méltatták és példaként hozták fel a magyar honvédek felkészültségét, tettrekészségét és rátermettségét. Honvédeink négy földrészen, tizennégy misszióban szolgálják hazánkat azzal, hogy NATO, EU vagy ENSZ szövetségi együttműködés keretében békefenntartó feladatokat látnak el. Hazánk most 499-ről 669-re növeli az afganisztáni és a koszovói NATO-küldetésben részt vevő katonái számát. Előbbiben a terrorellenes küzdelem erősítése, utóbbiban a Nyugat-Balkán, mint Magyarország és egész Európa biztonságának kritikus jelentősége okán. A NATO-val való szoros együttműködésünk tagságunkból ered, de nemzeti érdekünk, hogy 2024-re teljesítsük a kétszázalékos GDP-arányos védelmi kiadást. Székesfehérváron és Szolnokon pedig NATO-parancsnokságok jönnek létre, a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság és a Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság.
Hogyan segíti a közbeszerzéseket érintő törvénymódosítás a Zrínyi 2026 program megvalósítását, miért nem jók a jelenlegi szabályok?
– A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya egyelőre nem terjed ki a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre. Ezért e tárgyban olcsóbb, gyorsabb, úgynevezett központosított közbeszerzéseket nem tudunk lefolytatni. A törvénymódosítás ennek rendeleti megalkotására utasítaná a kormányt, kizárólag a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott és szabályozott eljárásrendhez igazodva. Az országgyűlési képviselők, a frakciók, a Honvédelmi és Rendészeti, illetve a Nemzetbiztonsági Bizottság beszámoltatási, engedélyezési és ellenőrzési jogköre változatlan tartalommal és formában megmarad. Így az ellenzéki tiltakozás csakis a tőlük megszokott hazug botránykeltés eszközének tekinthető.
Hol tart egyébként a fejlesztési program végrehajtása, milyen eszközök érkeznek a következő időszakban?
– A honvédség eszközbeszerzéseit mindig a magyar érdek, a katonák szakmai és a gazdaság fejlesztése határozza meg. Nem márkákat választunk, nem cégeket, országokat szemelünk ki, hanem a katonai képességfejlesztési irány és a leghatékonyabb vásárlás, gyártás a meghatározó. A légierőt és a szárazföldi harci képességeinket egyaránt fejlesztjük. Célunk annak a térségünk legmodernebb, legütőképesebb hadseregének a megteremtése, amely a legmesszebb menőkig biztosítani tudja hazánk függetlenségét és biztonságát. Katonáink kezébe csak a legjobb, vadonatúj fegyvereket, harci eszközöket adhatjuk: H145M könnyű és H225M közepes, többcélú helikopterek, A319 és Falcon 7X szállító repülőgépek, Leopard 2A4-es és a világ legjobbjának tartott Leopard 2A7+ harckocsik, PzH 2000-es önjáró lövegek, Carl Gustaf-M4 páncéltörő rakéták. Függetlenségünk érdekében újjáélesztjük a magyar védelmi ipart is. Kiskunfélegyházán már gyártjuk a cseh CZ (Česká Zbrojovka)-gyár licence alapján a szintén világszínvonalú Bren 2 gépkarabélyokat, Scorpion EVO géppisztolyokat és a P–09 és –07 jelű maroklőfegyvereket, amelyekkel a honvédeket, rendőröket, börtönőröket és a pénzügyőröket is fel fogjuk szerelni. Továbbá az állam megvásárolta a brit–osztrák Hirtenberger Defence Systems nevű hadiipari gyárat. Hamarosan mi, magyarok a britek, franciák és németek mellett, tulajdonrészt szerzünk az Airbusban, hiszen Gyulán közösen megépítjük és üzemeltetjük azt az óriásüzemet, amelyben a világ valamennyi Airbus helikopterének a forgóalkatrészét fogjuk előállítani.
Az ellenzék a törökországi beszerzéseket különösen is támadja. Mit gondol erről?
– A bevándorláspárti hazai ellenzék azt teszi, amivel a gazdái megbízták. Erdoğan elnök látogatását azért támadták olyan vehemensen, mert ma – az egyébként NATO-tag – Törökország stratégiai fontosságú a migráció miatt. Legalább 3,6 millió migráns özönlött be és él náluk. A török elnök világosan elmondta, hogy vagy Európa s így a magyar határok felé indítja el bevándorlók százezreit, vagy Szíriába telepíti vissza. Mi pedig nem akarjuk, hogy a 2015-ös migrációs válság Európában megismétlődjön. Akkor rajtunk négyszázezren, köztük a nyugat-európai gyilkos merényleteket végrehajtó terroristák, vágtattak át, megostromolták a határunkat. Nekünk Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. Egyébként a török elnökkel Európa számos vezetője találkozott, a múlt héten pedig Donald Trump, az amerikai elnök is fogadta Erdoğant. A nyugati országok sokkal nagyobb üzleteket kötnek, sokkal jelentősebb politikai, katonai és gazdasági együttműködésben vannak a törökökkel, mint mi. Magyarországnak az az érdeke, hogy kiegyensúlyozott politikai és gazdasági kapcsolatai legyenek Törökországgal és minden nagyhatalommal. Nemrég maga Emmanuel Macron francia elnök dicsérte meg, és állította példaként az EU tagállamai elé Orbán Viktor Oroszországgal kapcsolatos „pragmatikus politikáját”. Egyébként meg hazánk sorsának alakítása során itt, Európában mindig kiemelten kellett figyelnünk Berlinre, Moszkvára és Ankarára, régebben Sztambulra.
Ha nincs sorkötelesség, miért kell a hadkötelesek behívhatósági korhatárát megemelni? Erről szintén a Ház előtt van egy javaslat.
– A magyar honvédelem három pilléren nyugszik: a Magyar Honvédség hadrafoghatóságán, képességein, a NATO-tagságunkból fakadó szövetségi védelmi stratégián és az állampolgárok hazafias elkötelezettségén. A haza védelme minden magyar alkotmányos kötelessége. Ezzel összefüggésben kizárólag különleges jogrend esetén, tehát nem békeidőben, a mozgósítható magyar férfiak hadkötelezettségi életkorát az Országgyűlés még a tavaszi ülésszakán határozta meg tizennyolc és ötven év között. Az európai NATO-tagállamokban így is a magyar a legalacsonyabbak közé tartozó korhatár, viszont nem ritka a hatvan év, például Észtországban, Lengyelországban, de Szlovéniában hatvanhárom. Ezzel a döntéssel nyolcszázezer fővel emelkedett – például szükségállapot esetén – a haza védelmében mozgósíthatók száma. Hamarosan a hadrafoghatósági nyilvántartások frissítéséről, kezeléséről is dönteni fogunk, de az ellenzék már az általános vitában bejelentette, ezt sem fogja megszavazni. Egyre többször beigazolódik az a tény, hogy a hazai ellenzékre – a DK-tól az MSZP-n, az LMP-n, a Párbeszéden át a Jobbikig – még az ország megvédésében, a magyarok biztonságának szavatolásában sem számíthatunk. Pedig ez sem jelent mást, mint békeidőben felkészülni a különleges jogrendre. Egyáltalán nem érinti a behívhatóságot, tehát továbbra sem lesz sorköteles katonaság Magyarországon. A módosítás kizárólag technikai jellegű, célja, hogy a honvédség automatikus és naprakész személyi és alkalmassági adatokkal rendelkezzen minden hadköteles, magyarországi lakhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú férfiról.
Mit üzen a 2020-as Zrínyi-emlékév gondolata?
– Zrínyi Miklós olyan példamutató életű és kiváló hazafi volt, aki négyszáz év távlatából is megérdemli, hogy az egész Kárpát-hazában méltó módon emlékezzünk meg róla. Zrínyi katonai, politikai és irodalmi tevékenysége is történelmi jelentőségű. Legfontosabb célja az ország egyesítése, az oszmán hatalom kiűzése, és egy független, erős magyar királyság megteremtése volt. A tudós hadvezér ezer szállal kötődött a horvát néphez, ezért az emlékév a több száz éves horvát–magyar együttélést és a kétoldalú kapcsolatainkat is mélyítheti. Egész életében a kereszténység védelméért, a magyarok önállóságáért, szabadságunk visszaszerzéséért küzdött. Mi sem mutatja jobban, hogy Zrínyi Miklós személye és életműve máig ható példa, mint az, hogy az emlékévet a parlamenti vitában minden felszólaló, kormánypárti és ellenzéki egyaránt méltatta és támogatta.
