„Egyre több ismeretanyag halmozódik fel és egyre nehezebb azt megmondani, hogy ebből az ismeretanyagból mi az, amit fel kell használjunk az oktatásban. Mi az, amit mindenkinek tudni kell?” – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
A közoktatás helyzetéről és jövőbeli kihívásairól tartottak konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. A testület elnöke szerint hiába a jó alaptanterv, ha nincs meg az oktatáshoz szükséges pénz.
„Az oktatás költségvetésének oktatási szintenként is el kell érnie legalább az Európai Unió 28 országának átlagát. Enélkül a jövő kihívásaival való szembenézésünk sokkal esélytelenebb lesz és a társadalmon belüli esélyegyenlőség égető problémáit nem tudjuk megoldani” – tette hozzá Lovász László.
A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága véleményezte a legújabb Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepcióját. Számos szakmai indítványt tettek, az NAT bevezetését pedig legalább egy évvel, vagyis minimum 2020-ig elhalasztanák. Ezt követően pedig olyan hosszútávú nemzeti oktatási stratégiát kellene kidolgozni, amely széles körű konszenzuson nyugszik és egyik eleme a mindenkori NAT folyamatos korszerűsítése.
Nem csak az MTA alkotott véleményt, további 500 más hozzászólás is érkezett az új Nemzeti alaptantervhez. Ezek részben javaslatok és kritikák, ugyanakkor sok esetben egymásnak szögesen ellentmondó tartalmúak.
„Nagyon sok javaslatot kaptunk arra, hogy ki mennyivel több tanórát szeretne és mennyivel több tantartalmat a tananyagcsökkentés és a tanóraszám csökkentés jegyében” – mondta Csépe Valéria, kutatóprofesszor, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
A Pedagógusos Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a NAT céljai megfelelőek, ugyanakkor a tudományos akadémia által javasolt egyéves halasztás kevés.
„Egy év csak arra kellene, hogy előkészítsék a rendszerben lévő tanárokat erre az egészen új modellre és közben dolgoznának a NAT-on és további egy év kellene ahhoz, hogy viszonylag kockázatmentesen be lehessen vezetni az új szemléletű NAT-ot” – mondta Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke.
Korábban a kormányzat részéről a kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: a NAT abban a formában, ahogy megkapták, biztosan nem lép életbe. Gulyás Gergely akkor azt hangsúlyozta, ez egy vitaanyag, komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományokra vonatkozó elképzelésekben.
