Az elmúlt hetekben egyre kevesebben érdeklődtek az árfolyamgát után. Az érintettek körét kedden azonban kibővítette a parlament, így már azok is beléphetnek a programba, akiknek 90 napon túli tartozásuk van. A törvényt pénteken hirdették ki.
– Több ilyen bejelentés is érkezett hozzám, illetve a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjához, hogy a bankok hirtelen elkezdtek olyan szerződéseket felmondani, amelyeknél az ügyfelek nyilvánvalóan tartós fizetési késedelemben vannak – tudatta Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője ezért vizsgálatot kért a Magyar Nemzeti Banktól. Nem sokkal ezután az Erste Bank máris közölte: felfüggeszti az árfolyamgátra jogosult, nem teljesítő, devizaalapú jelzáloghitel-ügyletek felmondását.
A bankok érdeke
A Magyar Bankszövetség szerint a pénzintézetek betartják a törvényt. Ahogy a most kihirdetett jogszabályt is. A szóvivő azt mondta: a bankoknak is az az érdeke, hogy az ügyfelek visszafizessék a hitelt. Arról, hogy a pénzintézetek hajlandók lennének akár több millió forint tartozást is elengedni az adósnak, ha belép az árfolyamgátba, nem válaszolt egyértelműen Sütő Ágnes. Erre szintén a kedden elfogadott jogszabály ad lehetőséget. Szakértők számításai szerint így a törlesztőrészletek akár 50 százalékkal is csökkenhetnek.
– A bankoknak is az az üzletszerű érdeke, hogy rendes mederben, a szokásos fizetés formájába terelje az ügyfeleket, akik valamilyen módon késedelembe estek, vagy nehéz helyzetbe kerültek. Az árfolyamgát egy olyan megoldás, amit a bankok ennek megfelelően alkalmaznak és alkalmaztak is a múltban – fogalmazott a bankszövetség szóvivője.
Orbán: Megtoldottuk
„A legemberségesebb döntés mégis az, hogy a kilakoltatási moratóriumot, az időtartamot, ami idő alatt nem lehet kilakoltatni, azt hosszabbítsuk meg. Előre vittük még egy hónappal és megtoldottuk még egy hónappal” – közölte Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában.
Az újabb mentőcsomag szombaton lépett hatályba, a devizahitelesek megsegítését célzó, átfogó megoldáson még dolgozik a kabinet. A miniszterelnök szerint meg kell várni, hogy a Kúria jogegységi döntést hozzon.
– A tény az, hogy egymásnak ellentmondó bírósági döntések születtek az elmúlt időszakban, és mi nem hozhatjuk az országot abba helyzetbe, hogy valami kormányzati megoldást kikényszerítünk, bevezetünk, majd ezzel ellentétes bírósági döntések születnek, és előáll egy olyan jogi zűrzavar, amit senki sem tud kezelni. A bíróság ítélete felülírja a kormány döntését. Ezért arra kell sarkallnunk az igazságszolgáltatás vezetőit, elsősorban a Kúriát, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet ezen a területen – mondta a kormányfő.
A Kúria jogegységi tanácsa várhatóan hétfőn ül össze. A Polgári Kollégium vezetője a Hír TV-nek azt mondta: megvizsgálják az eddigi ítéleteket, de szerinte a devizahitelek problémájának megoldása nem várható az egyedi bírói döntésektől, az ügy társadalmi probléma, amit a törvényhozásnak kell kezelnie jogalkotással.
