A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán a tanulók a többi között 50 milliméteresből 7 milliméteres alumíniumlemezt készítenek. A tuskónak 26-szor kell végigmennie a Von Roll Hengerállványban, míg eléri a kívánt méretet. Az egyetemisták egy nagyvállalat megrendelésére fejlesztik a hengereléstechnikát. Munkájuk és a gépezet iránt október óta az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, vagyis a CERN is érdeklődik.
„A CERN-ben mindenféle high-tech technológia megvan, elektronmikroszkópoktól kezdve a legkülönbözőbb atomfizikai kísérletekhez. De történetesen ilyen nagy képlékenyalakító berendezéseik nincsenek. Úgyhogy itt jöttünk mi képbe. Mert ahol ilyenek vannak, nagy kohászati üzemek, ott viszont az üzembeli gyártás nem teszi lehetővé, hogy egy nagyon kis mennyiségben gyártandó anyag miatt leálljon” – fejtette ki Palotás Árpád Bence, a Műszaki Anyagtudományi Kar, Miskolci Egyetem dékánja.
A genfi illetőségű CERN és a Miskolci Egyetem együttműködése 2038-ig szól. A következő generációs hadronütköztető egyes alkatrészeinek fejlesztésében és tesztelésében egy harminc egyetemistából álló csapat vesz majd részt.
„A Miskolci Egyetem eljutott olyan szakmai színvonalra, hogy már nem csak hazai cégek igényeit tudja kutatással kielégíteni, hanem nemzetközi porondra is tud lépni. Ennek több kisebb példája van, de azt, hiszem, hogy ekkora volumenű céggel még nem sikerült. Én azt remélem, túl azon, hogy ez egy gyümölcsöző együttműködés lesz, hogy ennek eljut olyannyira a híre máshova, hogy kicsit még a CERN-en túl is érdeklődni fognak az egyetemen folyó szakmai munka után más nemzetközi cégek is” – mondta Horváth Zita, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.
Magyarország 1992-ben csatlakozott a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumához. A Miskolci Egyetemet azért választotta kutatói bázisának, mert itt egyszerre van jelen a szupravezető anyagok fejlesztésére és tesztelésére képes technológiai és műszaki háttér.
