132 milliárd forintot biztosít a magyar állam évente járóbeteg ellátásra – a szakemberek szerint azonban ennél többre lenne szükség.
„Nagyjából 12 százalékos alapdíjemelésről lenne szó, vagy szeretnénk, amelyet igazából dologi költségekre kellene költeni, annak ellenére, hogy humán erőforrás oldalról is komoly gondok vannak. Főleg Budapesten érezzük a magánellátás orvoselszívó hatását, és azt, hogy emiatt, nem nagyon találunk a közellátásba már ellátót” – mondta Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke.
Legutóbb például a székesfehérvári kórház vezető orvosai alapítottak magán járóbeteg-ellátó intézményt – a ápolószövetség elnöke szerint azonban ez káros irány. Jelenleg 8 ezer ápoló hiányzik a rendszerből, ráadásul az átlagéletkor már most is 40 év felett van, és 10 éven belül sokan nyugdíjba mennek, ami tovább súlyosbítja a külföldre vándorlás és a magánintézmények elszívó hatása miatti munkaerőhiányt.
„A legfontosabb dolog az lenne, hogy akutan képezzünk olyan munkatársakat, akik minden területen be tudnak épülni, és be tudnak kapcsolódni ebbe a rendszerbe, és viszonylag gyorsan hadra foghatóak, tehát megtaníthatjuk azokat a napi ápolási és asszisztensi feladatokat, amivel tudjuk őket foglalkoztatni” – mondta Minya Tünde, a Magyar Ápolók Szövetségének elnöke.
Minya Tünde szerint ehhez a képzési rendszer változtatására és a bérek növelésével a pálya vonzóbbá tételére is szükség lenne. A jelenlegi rendszerben ugyanis sokszor olyanok is a kórházban kötnek ki, akiknek problémáját már egy szakrendelésen is meg lehetne oldani – hangzott el a konferencián. Ahhoz azonban, hogy ezeket a betegeket is fogadni tudja a járóbeteg-ellátó rendszer, új eszközökre és munkaerőre is szükség lenne. Ehhez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatszolgáltatást és együttműködést vár az intézményektől.
„Ha le tudunk tenni az asztalra egy olyan javaslatot, aminek eredményeképpen a betegfogadási rendszer transzparenssé tétele, auditált működése után a várólista nyilvántartási rendszerhez hasonló módon célzott többletforrást tudunk becsatornázni a rendszerbe, akkor fogunk tudni megoldást találni ezekre a kérdésekre” – mondta Kiss Zsolt, az alapkezelő főigazgatója.
A megkérdezettek szerint a munkaerő és a forráshiány súlyát mutatják a közelmúlt történései is, például a Honvédkórház és az ajkai kórház orvosainak, illetve ápolóinak felmondása is.
