A Mandiner cikksorozatában bemutatja Magyar Péter legnagyobb rajongóját, a gyulai Strausz Róbertet. A férfi első sorban volt, amikor Magyar a Békés vármegyei városban megkezdte országjárását. Strausz Róbert szervezte meg a Tisza Párt békés vármegyei Facebook-csoportjait, de ő segített a Békés megyei országjárás során Magyarék elszállásolásában is.
A férfi a német köztévének az országjárás állomásán nagy hanggal szidta a kormányt és emelte az égig Magyar Pétert. Strauszról kiderítettük mostanra, hogy az eredeti neve Kliegl Róbert, a névváltoztatását azért igényelte, mert berögződése, hogy ő Johann Strauss világhírű osztrák zeneszerző leszármazottja.
Magyar Péter baloldali segítője nem most kezdte politikai karrierjét, ugyanis korábban a DK egyik eligazításán vett részt, amelyet Arató Gergely, Gyurcsány pártjának vezető politikusa tartott.
A Kliegl Róbert néven született férfi az egyik korai Békés megyei lap tájékoztatása szerint betört a helyi könyvtárba és művelődési házba, ugyanis saját koncertjeit akarta hirdetni. Az 1999 december 5-én megjelent lapban megkérdezték Magyar Péter mostani felebarátját, ugyan miért tört be, a gyulai férfi állítása szerint csak a bosszú vezérelte.
"A könyvtárban nem engedték, hogy kifüggesszem a koncertem plakátját, a művelődési házban sem népszerűsítették estemet a lehetőségekhez mérten” – fogalmazott a névváltoztatása után már Strausz Róbertként élő elkövető, aki tettét azzal magyarázta, hogy elragadta a hév.
Strausz minden erejével azon próbált dolgozni, hogy minél sikeresebb zenei karriert fusson be, több hakniját és koncertjét azzal hirdette, hogy ő nem más, mint az osztrák világhírű zeneszerző, Johann Strauss ükunokája, még úgy is, hogy az eredeti Straussok elhajtották, mondván biztos csak az örökségért teper. .
„Ahogy így elnézegetjük magát, mintha tényleg hasonlítana az osztrák komponistára. Vagy már képzelődünk?” – tette fel a kérdést a megyei lap munkatársa Magyar Péter újdonsült szárnysegédjének, amire Strausz úgy reagált, „az egyik tévécsatorna készített vele egy műsort, ők javasolták a sötét hajat, a bajuszt és a szakállt, hogy így tényleg olyan vagyok, mint az üknagyapám”.
A teljes cikk a Mandiner honlapján olvasható.
Fotó: Mandiner
