Az országban körülbelül 30 ezer kilométer alsóbbrendű út van, ezekhez az elmúlt évtizedben a kátyúzást kivéve a legtöbb helyen hozzá sem nyúltak.
„Komoly útfelújítási kötelezettségünk van az alsóbbrendű útszakaszok esetén. Amikor a magyar faluprogramról beszélünk akkor nem képzelhető el színvonalas, vagy magas színvonalú falusi életmód, anélkül, hogy jó színvonalú utakon el lehessen érni a kisebb településeket is. Ennek érdekében ehhez forrásokat kell biztosítani” – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A forrásokat részben a megemelt útdíjakból tervezik begyűjteni. Emelkedni fog a legrövidebb, 10 napos autópálya matrica ára. Október 1-től 2975 forint helyett, 3500 forintba kerül majd, emellett emelik a 3 és fél tonnás gépjárművekre érvényes e-útdíjat is, 5,8 százalékkal.
„Január elsejétől inflációarányos emelés lesz. 2013 óta ilyen emelés nem volt, tehát ez azt jelenti, hogy mintegy 5,8 százalék inflációarányos emelés lesz az e-útdíj tekintetében, amit a fuvarozók fizetnek” – tette hozzá a kancelláriaminiszter.
Az egyik fuvarozó cégeket tömörítő szervezet szerint az útdíj emelése le fog csorogni minden termékre, amit szállítani kell. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének főtitkára azt mondta: meglepetésként érte őket a bejelentés, pedig korábban többször is egyeztettek a kormánnyal útdíj ügyben.
„A számításoknak nem jutottunk még a végére, de azt nagyjából sejtjük, és tudjuk, hogy mivel ez a fajta költség a második legnagyobb költség a fuvarozó életében, ugye az első az üzemanyag, azt követi az útdíj. Ami azt jelenti, hogy szerintünk a költség növekedése és ezzel itt a díj növekedés olyan 1,5-2 százalék körül fog megállni, de hát ehhez pontosabb számításokat kell végeznünk” – fejtette ki Dittel Gábor.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke nagyon örül a bejelentésnek, és azt mondta: a következő évtizedben markáns szerepet kell kapjon a kis utak felújítása.
„A főútvonalakon kívül, amit az utóbbi 5 évben rendbe raktak, és az autópályákon kívül, az utóbbi 15 évben nagyobb települési összekötő útfelújítás nem történt. Ami azt jelenti, hogy kátyúzás igen, de felújítás nem. Aminek az az eredménye, hogy ma már az összekötő utak jelentős része nagyon nehezen járható, főleg a legelhanyagoltabb térségekben. Főleg az aprófalvas területeken jön ez ki nagyon keményen, ami azt jelenti, hogy ez még inkább növeli az elvándorlást” – magyarázta Schmidt Jenő.
Gulyás Gergely szerint nagyjából 40 milliárd pluszbevétele származik majd az államnak az áremelésekből, emellett a költségvetés általános tartalékából 150 milliárdot szánnak a faluprogramra. Ennek a 190 milliárdnak nagyjából a felét fogják útfelújításra költeni.
