Az ünnepi időszakban különösen sokan látogatják az online jegyértékesítő oldalakat, amelyekkel szemben jogi elvárás, hogy teljes körűen és átlátható módon tájékoztassák látogatóikat a rendezvények árairól, illetve a jegyáron felül fizetendő elemekről – írja az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a versenyhatóság.
Mivel a hivatalhoz érkező piaci jelzések alapján gyakori, hogy a fogyasztó a hirdetettnél magasabb végső árat fizet az általa vásárolt jegyért, a hatóság azt ajánlja a fogyasztóknak, szánjanak elegendő időt és figyelmet a vásárlásra, tekintsék át alaposan a feltételeket, különösen a végső árat meghatározó esetleges egyéb díjakat és költségeket.
A GVH egyúttal felszólítja az online jegyértékesítéssel foglalkozó vállalkozásokat, hogy – élve a technológiai lehetőségekkel is – törekedjenek a fogyasztók számára érthető, átlátható és pontos tájékoztatásra az általuk kínált termékek és szolgáltatások díjaival, azok összetevőivel kapcsolatban.
A hatóság szerint a fogyasztók tájékozott döntéshozatalát akadályozhatja, ha a hirdetésben nem tüntetik fel a megjelölt jegyáron felül fizetendő tételeket (kezelési költség, foglalási díj és áfa), amelyek a megrendelés folyamatában is csak nehezen észlelhetők (például, mert apró betűvel tüntetik fel).
Ahogy az is gátolhatja a megalapozott döntést, ha az oldal kizárólag angol nyelven jeleníti meg szabályzatait, nem biztosítja a magyar nyelvű ügyintézés lehetőségét annak ellenére, hogy a honlapon a vásárlást megelőzően választható nyelv a magyar.
Probléma az is, ha a jegyvásárlási folyamatban fizetendő egyéb – akár azonos szolgáltatásokért felszámított, ám különböző elnevezésű – költségek (például tranzakciós díj, kényelmi díj, jegykiállítási díj, adminisztrációs költség) ténye, illetve mértéke nem átlátható a fogyasztók számára, melyek néha csak a vásárlási folyamat legutolsó szakaszában jutnak a fogyasztó tudomására.
Bizonyos lényeges információk esetenként csak az általános szerződési feltételekből (ászf) ismerhetők meg, e dokumentum szerkezete és szövegezése azonban nehezíti a könnyű és gyors értelmezést, állapítja meg a hatóság.
Egyes weboldalak csak fogyasztói regisztrációval (például név, e-mail cím, telefonszám, számlázási adatok megadása) teszik lehetővé a foglalási folyamat megkezdését, holott ezek az információk csak a vásárláshoz lennének szükségesek, teszik hozzá.
A foglalási folyamat utolsó lépéseként – a fizetés megkezdése előtt – a fogyasztó „bejelöléssel” fogadja el a további kattintással teljes tartalmukban elérhető szabályzatokat (például ászf, adatkezelési szabályzat, vásárlói tájékoztató), melyekkel jellemzően a foglalási folyamat e szakaszában találkozik először. A fizetés lefolytatására meghatározott idő (általában 20-25 perc) ezért nem feltétlenül elegendő a jogi kifejezésekkel tarkított, nem strukturált szabályzatok áttekintéséhez, értelmezéséhez, mutat rá a GVH.
