A református püspök arról beszélt, nem ez az első karácsony, amikor úgy tűnik, nem tudunk csak az ünnepre, annak lényegére figyelni, mert "az aktuális nyomorúságok kiszorítják az életünkből". Ilyen lehetett a karácsony 1944-ben Budapest ostromakor vagy az első világháború végén Erdélyben, a román megszállás idején. Az emberiség történetében sokszor voltak az ünnepet akadályozó éhínségek, járványok, háborúk.
Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben sokat panaszkodtunk, hogy az ünnepek körüli hajsza, loholás túlélési feladvánnyá teszi a karácsonyt.
Most nincs nyüzsgés, minden visszafogottabb, minden szerényebb, és talán a kettő együtt, a régiek történelmi tapasztalata a háborús ünnepekről és saját életünk szükséges korrekciója közelebb enged karácsony igazi nagy titkához.
Idén talán "megérezzük, Isten hogyan lépett be egy háborgó, nyugtalan embervilágba, hogyan ragyogott föl a világosság a sötétségben, hogyan adott az ember számára nem spekulációkat, hanem megalapozott reményt" - fogalmazott a református püspök.
Karácsony mindig a jövőt nyitja meg, bármilyen szomorú is a helyzet, egészen biztosan nem reménytelen - tette hozzá.
Bogárdi Szabó István az elmúlt hónapok fontos változásának nevezte, hogy az egyházak megtanultak élni a mai tömegkommunikáció, a közösségi média eszközeivel. Míg eddig döntően a hagyományos közlésmódokkal éltek és a tömegtájékoztatásban inkább csak reprezentatív módon, egy-egy istentisztelet-közvetítés erejéig voltak jelen, a járvány idején ez alapvetően változott meg.
Az online istentiszteleteket pedig többször annyian követték, mint ahányan templomba szoktak járni - mondta, hozzátéve, nyomon követhető, hogy ez nemcsak egy-egy "odakattintást jelent", hanem a teljes istentisztelet végignézését.
Meglátása szerint a tapasztalatokat igazán csak a járvány múltával lehet majd összegezni, de a református püspök bízik abban, hogy ha érvényes üzenettel tudnak embereket megszólítani, az elindítja őket a keresztyén közösségek felé.
Bogárdi Szabó István, akinek 18 évi püspöki szolgálat után december végén lejár a mandátuma, az elmúlt időszakot összegezve arról beszélt: a református egyház sikere, hogy a rendszerváltáskor a diktatúra szorításából kiszabadult közösség végre megtanult tájékozódni, örömtelibben otthon lenni a világban. Nehéz, egy-másfél emberöltőig tartó tanulási folyamat volt, és "Isten néha pótvizsgára utasított bennünket, de végül is túljutottunk rajta vagy legalább elértünk egy jelentős állomására".
Hozzátette: azzal a reménnyel adja tovább a stafétát az utána következőknek, hogy több erővel, több kedvvel, nagyobb odaszántsággal és sokkal több isteni áldással fogják ezt a szolgálatot végezni.
MTI
