A Biszku Béla elleni büntetőpert korábban az eljáró bíró függesztette fel arra időre, amíg indítványát a testület elbírálja. A törvény szerint erre akkor van lehetősége az eljáró bíróságnak, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelyet alkotmányellenesnek ítél.
Biszku Béla ellen tavaly emelt vádat az ügyészség. A vádirat szerint a volt belügyminiszter egy két évvel ezelőtti televíziós műsorban, nagy nyilvánosság előtt, ellenforradalomnak nevezte 1956-ot, és azt állította, hogy a megtorlások idején a büntetőeljárásokba nem avatkozott be.
Lex Biszku
Az egykori belügyminiszterrel szemben az úgynevezett lex Biszku alapján is indult eljárás. A Gellért Ádám nemzetközi jogász javaslata alapján készült törvény „az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tenné az '56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását”.
„Kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”
Biszku a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel. A Bűn és büntetlenség inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”.
Biszku tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amelyeket Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.
