Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője elmondta, 12 ezer oldalnyi nyomozati irat keletkezett.

A tárgyalás kezdetekor Póta Péter bíró kérdésére válaszolva Gyárfás Tamás közölte, hogy semmilyen módon nem járul hozzá, hogy róla képi és hangfelvétel készüljön.

A PestiSrácok szöveges tudósítása szerint Póta Péter először a vádlott jogait, és kötelességeit ismertette. A büntetőeljárásról szóló új törvény értelmében amennyiben a terhelt elfogadja az ügyészség indítványát, akkor nincs bizonyítási szakasz, a bíróság ítéletet hirdethet, a kiszabott büntetés azonban nem lehet szigorúbb a vádhatóság ajánlatánál.

Arra a kérdésre, hogy beismeri-e a bűnösségét, Gyárfás Tamás határozott nemmel válaszolt, ugyanakkor jelezte, hogy részletes vallomást kíván tenni

Gyárfás ismét kijelentette, hogy nincs köze a Fenyő-gyilkossághoz, és abszurdnak nevezte a vádirat állításait.

Gyárfás Tamás szerint Portik azzal a szándékkal kereste meg őt többször, hogy néhány olyan mondatot kicsikarjon tőle, amelyek alátámaszthatják Gyárfás érintettségét, de a vádlott szerint ilyen nem hangzott el. Gyárfás ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a hangfelvételeket manipulálták, kivágott részeket állítottak össze, amelyet - mint mondta - a Nemzeti Nyomozó Iroda szakértője is igazolt.

Vallomásában Gyárfás Tamás hivatkozott arra, hogy neki kiváló hatósági, közéleti, politikai kapcsolatai voltak a merénylet idején, így semmi oka, és indítéka sem lett volna arra, hogy olyan bűnözői körökkel egyeztessen, mint Tasnádi és Portik egykori társasága, és nem is állt a szándékában ilyesmi. Gyárfás számos alkalommal hivatkozott Kovács Lajos rendőr ezredesre, aki az elsőkként jelezte, hogy a tévéproducernek köze lehet a gyilkossághoz, Gyárfás szerint azonban a volt főnyomozó mindannyiszor tévedett a bizonyítékai értékelésekor. Vallomása végén Gyárfás Tamás azt mondta, szörnyű helyzet, hogy egy ilyen ügyben kell a bíróság elé állnia, de elszánt, és bebizonyítja, hogy ártatlan az ügyben.

A Fővárosi Főügyészség 12 év szabadságvesztés kiszabását indítványozta, amennyiben Gyárfás Tamás az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz.

Az ismertetett tényállás alapján az elkövetéskor hatályos büntetőtörvénykönyvről szóló 1978. évi 4-es törvény rendelkezése alapján Gyárfás Tamás vádlottat vádolom a BTK 160 szakasza első bekezdésű 2. bekezdés A pontja szerint minősül felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberülés bűntettével

- mondta el Csicsák Zoltán ügyész.

Fenyő Jánost 1998-ban ölték meg

Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki az emiatt kiszabott jogerős szabadságvesztését tölti.

Gyárfás Tamás most is tagadta bűnösségét. Több mint egyórás vallomásában többek között azzal érvelt, hogy személyiségétől idegen az erőszak, Fenyő Jánossal fennálló lényeges nézeteltérései pedig már jóval a gyilkosság előtt rendeződtek.

A törvényszék jövő februárra tűzte ki a következő tárgyalásokat, ahol folytatják Gyárfás Tamás meghallgatását.