Megszavazta az ukrán parlament hétfő este a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy azt nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be, és nem 60, hanem 30 napra. Benkő Tibor egy konferencián beszélt erről. Hozzátette: ne mondja senki, hogy béke és biztonság van a világon. Az Úton a 21. században – biztonság, honvédelem, haderő
című konferencia sajtónyilvános napján tartott előadásában a honvédelmi miniszter szerint az ukrán-orosz konfliktus is bizonyíték arra, hogy a biztonságpolitikai helyzet naponta változik. Benkő Tibor szerint ezért van szüksége a honvédségnek korszerű, és elhivatott állományra.
Ukrajna itt van a szomszédban, ne mondja senki hogy béke és biztonság van a világon. Ne mondja senki azt: nyugodtan élhetünk, hiszen egyik napról a másikra olyan dolgok történnek, amely igenis arra késztet minket, hogy legyünk mindenkor felkészültek. Olyan képességekkel rendelkezzünk, amellyel megvédhetjük az országot, amellyel megvédhetjük az állampolgárokat, amellyel biztosíthatjuk a békés életet és jövőt
.
Az ukrán hadiállapot miatti sorozás csak azokat érinti, akiknek van már harci tapasztalatuk – mondta el híradónknak a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke. Brenzovics László elmondta, hogy a hadiállapotot csak bizonyos megyékre hirdették ki, és ebből Kárpátalja kimaradt. A KMKSZ elnöke hozzátette: szerinte a lakosság nagy része nem érzi indokoltnak a hadiállapot bevezetését.
Önmagában az, hogy ez a kérdés felmerült eléggé váratlan volt, hiszen tulajdonképpen már közel 5 éve tart a háború, voltak sokkal jelentősebb összecsapások melynek áldozatai voltak, körülbelül tízezer áldozata van már jelenleg a keleti fegyveres konfliktusnak és soha nem merült fel hogy bevezetnék a hadiállapotot, most pedig hogy ott valahol a Kercsi-szorosban összeütközött két hajó, meg elfogtak két hajót, a lakosság, a polgárok jelentős része nem gondolja, hogy ez indokolta volna ezt a hadiállapotot
– mondta a KMKSZ vezetője.
Aggódni lehet, kell, félni nem. Nem fog túlterjedni ez Ukrajnában a határ menti területeken sem. Mi nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ugye, mert nyilvánvalóan NATO-tagok, EU-tagok vagyunk, jó kapcsolataink vannak Oroszországgal, Ukrajna a szomszédunk, a legnagyobb szomszédunk, az egyik legfontosabb szomszédunk tehát nekünk igen erőteljesen kell arra vigyázni, hogy mit csinálunk, vagy mit nem csinálunk
– nyilatkozta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.
A Hír TV-nek nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a Kercsi-szorost, ahol az orosz agresszió történt csak az elmúlt évben már kétszer lezárták az oroszok, így nem nevezhető meglepetésnek az újabb konfliktus. Káncz Csaba szerint a brexit és a német belpolitika helyzete elvitte a fókuszt az orosz-ukrán helyzetről, de Donald Trump sem foglalt egyértelműen állást napokkal azelőtt, hogy találkozna Vlagyimir Putyinnal. Hozzátette: a nemzetközi következmények így sem maradnak el.
Mike Pomepeo, amerikai külügyminiszter nagyon élesen reagált. Már most megtörtént a NATO ukrán nagyköveti találkozó, jövő héten pedig – ez nagyon érdekes és a magyar sajtóban még sehol nem jött le – a NATO találkozik az ukrán és a grúz külügyminiszterrel is, tehát Grúzia – ahova az év elején Amerika nehézfegyvereket telepített – szintén bevonódik ebbe a fekete-tengeri konfliktusba, vagy annak megoldásába
– véli Káncz Csaba.
Az ukrán hadiállapot nem az ország egész területére, hanem csak 10 megyére érvényes és a kihirdetésétől számított 30 napig – azaz december 27-ig – marad hatályban. Így nem csúszik bele a 2019. március 31-i elnökválasztás kampányának időszakába.
