Az új felsőoktatási struktúráról szerdán döntött a kormány. A korábbi elképzelésekhez képest alig több, mint 10 ezer teljesen államilag támogatott hely lesz jövőre, részösztöndíjjal viszont jóval többen, 46 ezren tanulhatnak tovább és kiterjesztik a diákhitelrendszert. A rektori konferencia szerint a családok anyagi teherbíró képességét figyelmen kívül hagyja az elképzelés, a diákhitelben pedig nem bíznak a diákok.
– A társadalomban van pillanatnyilag egy ellenkezés a hitelkonstrukciókkal szemben, a társadalomnak nem kiszámítható pillanatnyilag a teherbíró képessége, nem tudjuk, hogy mennyire képes átvállalni ezeket az összegeket akár hitel formájában, akár saját finanszírozási formában, ez pedig ingataggá teszi és bizonytalanná és kiszámíthatatlanná az egész elképzelést – fogalmazott Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke.
Többször is egyeztettek
Balog Zoltán szerint szakmai döntés volt, amiben egy közép- és hosszútávú folyamatot akarnak megerősíteni. Az emberi erőforrások minisztere azt mondta: többször is egyeztettek a Magyar Rektori Konferencia képviselőivel, ezért meglepőnek tartja a testület reakcióját. Balog Zoltán elismerte, hogy hirtelen lépést tett a kabinet az önfenntartó felsőoktatás felé, de szerinte a kedvező kamatozású diákhitellel az állam előfinanszírozza mindenki továbbtanulását.
– Mindenkinek, aki aztán később állami szolgálatba lép, ki fogjuk fizetni azt a pénzt, amit erre invesztált, tehát a hitelének a terhét is átvállaljuk, tehát az állam terhet vállal át – fogalmazott Balog Zoltán, hozzátéve: hogy önfinanszírozó legyen a rendszer, hogy tulajdonképpen ő finanszírozza, megelőlegezi, és azok tekintetében vissza is téríti azokat a pénzeket, akikre egyébként a magyar államnak, Magyarországnak szüksége van.
Minden második fiatalt foglalkoztatja, hogy külföldön próbáljon szerencsét
A kormány a jövő héten tovább folytatja a tárgyalásokat az egyetemek vezetőivel, akik attól is tartanak, hogy a kevés államilag támogatott hely arra fogja ösztönözni a hallgatókat, hogy külföldön tanuljanak tovább.
– A fiataloknak nagyjából harmada az, aki csak Magyarországon tudja elképzelni a jövőjét, de a fiataloknak mintegy fele foglalkozik azzal a gondolattal, hogy külföldön is szerencsét próbáljon, elsősorban itt a munkára kell gondolni, másodsorban pedig valamilyen továbbtanulásra – közölte Székely Levente kutatásvezető
A Magyar Ifjúsági Kutatás az elmúlt 4 évről készített felmérést, 8 ezer 15 és 29 év közötti fiatalt kérdeztek meg. Közülük minden második válaszolta azt, hogy rövidebb időre kimenne külföldre dolgozni vagy tanulni, de csak egytizedük tudná elképzelni, hogy végleg máshol telepedjen le.
