2020. szeptember 21.,
hétfő, Máté, Mirella napja

Bakondi: Hőkamerával, drónnal és radarral is védik a határt

MTI

2020. január 17., péntek 14:43

Jelentős rendőri és katonai létszámmal, illetve komoly eszközparkkal őrzik a kerítéssel nem védett határszakaszt Bács-Kiskun megyében. A rendőrség hőkamerát, a Magyar Honvédség pedig drónt és radart is alkalmaz - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Hercegszántón pénteken.

Bakondi György sajtótájékoztatón közölte: nőtt a határsértések száma a műszaki akadályzárral nem védett Bács-Kiskun megyei szakaszon, megváltozott továbbá az illegális bevándorlók útvonala és állampolgári összetétele is.

Kiemelte: a Bács-Kiskun megyei szerb-horvát-magyar hármas határ térségében tapasztalható a legnagyobb aktivitás, ott érkezik a legtöbb határsértő, mivel a magyar határ egy részét ott nem védi kerítés.

A határsértő mozgások fő irányát Homorúd, Sárhát, Nagybaracska és Bátmonostor település képezi - tette hozzá.

Emlékeztetett: a Bács-Kiskun megyei határszakasz mintegy 113 kilométer hosszú, ebből 102,5 kilométert ideiglenes biztonsági határzár véd. Részben a terepviszonyok, másrészt a vadmozgások miatt azonban 10,5 kilométer hosszan nem lehetett semmilyen műszaki akadályt kiépíteni.

A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta: a megyében 2018-ban 3477-en, az elmúlt évben 11 535-en követtek el itt tiltott határátlépést, míg idén januárban eddig már 1353-an.

A hercegszántói határátkelőhelyen - ahol kamionok nem, csak személyautók közlekednek - nem tapasztalnak határsértést, viszont a kelebiai vasúti átkelőnél 1328-an, a tompai közúti átkelőhelyen pedig 376-an tettek kísérletet a jogellenes átlépésre az elmúlt évben.

Bakondi György szerint megváltozott az a korábbi tendencia, hogy az illegális bevándorlók Szerbiába érkezve onnan Boszniába, majd Horvátországon és Szlovénián keresztül próbáltak Nyugat-Európába jutni. Ma már elég nagy számban érkeznek Boszniából Szerbiába, ők azonnal a Vajdaság területére, a magyar határ közelébe érnek, és tipikus főútvonalakon - mint amilyen a hercegszántói - tesznek kísérletet az Európai Unióba jutni.

Kiemelte: változás történt az állampolgársági összetételben is, hiszen míg korábban alapvetően afgánok, irániak, pakisztániak érkeztek, és csak kisebb számban szírek, irakiak és mások, manapság a legtöbben újra - mint a 2015-ös időszakban - szírnek vallják magukat, és viszonylag magas a számuk azoknak is, akik ismeretlen útvonalakon Észak-Afrikából jönnek ide.

Az eljárásról a belbiztonsági főtanácsadó elmondta: ez hasonló a kerítéssel védett határszakaszokhoz, vagyis az elfogottakat figyelmeztetik és visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

Bakondi György kérdésre válaszolva elmondta: a balkáni útvonalon jelentős aktivitást tapasztalnak, sokkal többen érkeznek, mint egy átlagos januári időszakban. Ezt az útvonalat pedig nagyban befolyásolja a Törökországban lévő szírek és afgánok száma.

Emlékeztetett, tavaly a török hatóságok mintegy 500 ezer tiltott határátlépővel szemben léptek fel, és biztosan vannak olyanok is, akik átjutottak az ellenőrzésen. Az Iránban dolgozó afgán vendégmunkások pedig a romló gazdasági helyzet miatt elveszítették a munkahelyüket, és úgy gondolják, hogy inkább Európában próbálnak szerencsét.

Bakondi György kiemelte, a tapasztalatok szerint az embercsempészetben részt vevők állampolgári összetétele is változott. A szerb és magyar embercsempészeket ugyanis kiszorították azok a viszonylag nagyszámú illegális bevándorlók, akik Németországban vagy Ausztriában menekültstátuszt kaptak, és "konvenciós útlevelükkel" az Európai Unióban szabadon utazhatnak - tette hozzá.

 

MTI / Hír TV