Szlogenekben ismertette gazdaságpolitikai elképzeléseit Bajnai Gordon az egyik négycsillagos budai szállodában, a részletekkel továbbra is adós a volt miniszterelnök. Választási mozgalmának konferenciáján a stratégiai célok közé sorolta a bizalom helyreállítását és a gazdasági növekedés beindítását, amihez normalizálná a bankrendszer terheit. Azt nem mondta ki, hogy ez a gyakorlatban a bankadó csökkentésével lenne-e egyenlő. Az viszont volt pénzügyminisztere előadásából kiderült, hogy a bruttó 400 ezer forint felett keresőket jobban megadóztatnák, mint most.
Beruházásból export, bővülő exportból új munkahely, emelkedő fogyasztás és növekvő megtakarítás – vázolta gazdaságpolitikai stratégiáját Bajnai Gordon az Együtt 2014 választási mozgalom konferenciáján.
„Azt javasoljuk, hogy az új magyar kormány kössön növekedési egyezséget a Magyarországon működő bankokkal azért, hozzák vissza a hitelezést a vállalkozásoknak – mondta Bajnai Gordon, hozzátéve, hogy segítsenek rendezni a devizahitelesek helyzetét hosszútávra. – Nem a bankok érdekében, a vállalkozók és a lakosság érdekében" – fogalmazott Bajnai.
A volt miniszterelnök szerint gazdaságpolitikai fordulat nélkül 2014-ben, a választások évében újabb kiigazításra lesz szükség.
„A deficit egyre nagyobb lesz és fenntarthatatlan, már jövőre 300 milliárdos újabb megszorításra, kiigazításra lesz szükség – mondta Bajnai. – A nyugdíjrendszerből körülbelül másfél havi nyugdíj hiányzik a mai aktív generációk számára, a munkanélküliség a mainál magasabb szinten állandósul és stabilizálódik, folytatódik a kivándorlás, csökken a hitelezés, nő a társadalmi kettészakadás, és Magyarország már 2014 végétől, 2015-től ismét eladósodott pályára lép” – fogalmazott az Együtt 2014 társalapítója.
A részletekről Oszkó is hallgatott
Részletekről a Bajnai-kormány pénzügyminisztere sem beszélt előadásában. Szólt viszont az egykulcsos személyi jövedelemadózás eltörléséről, noha 2008-ban, az egyik nemzetközi tanácsadó cég vezetőjeként még a hívei közé tartozott.
„Olyan második adókulcsot javaslunk bevezetni, ami az összes elvonást maximum az átlagos elvonás másfélszeresére emeli meg – mondta Oszkó Péter, hozzátéve: és úgy gondoljuk, hogy nagyjából a havi bruttó 400 ezer forint lehet az a jövedelemsáv, ami felett egy második adókulcs beléphet, tehát a cél az, hogy a legjobban kereső maximum 8-10 százalékot vonjuk be ebbe a teherviselésbe – tette hozzá a volt szocialista pénzügyminiszter.
Bajnai Gordonék adóalkotmányt fogadtatnának el a parlamenttel, amelyben 60 napot adnának adótörvények hatályba lépésére, és rögzítenék, hogy egy évben csak egyszer lehet módosítani azokat.
Rekordmértékű volt a visszaesés
A Fidesz frakcióvezetője szerint olyan ember hirdetett gazdaságpolitikai programot, aki Gyurcsány Ferenc minisztereként, majd utódjaként szó nélkül teljesítette a Nemzetközi Valutaalap valamennyi kérését. Rogán Antal a parlamentben emlékeztetett a 13. havi nyugdíj eltörlésére és az értékalapú ingatlanadó bevezetésére. A kormánypárti politikus emlékeztetett arra is, hogy 2002 és 2010 között az áram ára kétszeresére, a gázé pedig háromszorosára emelkedett. Hozzátette, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt rekordmértékű volt a gazdasági visszaesés és az államadósság.
„Ma is azt mondják, hogy nem csökkentik a minimálbért – mondta Rogán Antal, hozzátéve: – de tisztelt képviselőtársaim, kezemben tartom a Haza és Haladás programját, frissen töltöttem le az internetről, 46 oldal. A célok és eszközök között egy táblázatban, itt szerepel tisztán és világosan a minimálbér differenciált csökkentése az átlagbér 30 százalékára. Még azt is odaírják mellé, hogy »csomagban eladni«. A járadék, tehát a munkanélküli segély három hónapról hat hónapra nő, és a segély tovább igényelhető. Tisztelt képviselőtársaim, ezt a programot már ismerjük, természetesen munka helyett segélyt kell kínálni, és majd a béreket kell ezzel párhuzamos csökkenteni” – tette hozzá a frakcióvezető.
