Az igazságügyi államtitkár hozzátette, a korábbihoz képest azért szűkül a büntetendő magatartások köre, mert az Alkotmánybíróság (Ab) a szabályozást pontatlannak ítélte, amely ellentétes bírói döntésekhez és önkényes jogértelmezésre ad lehetőséget.
„A 20. század legsötétebb diktatúrái nem veszhetnek a feledés homályába, így e totalitárius diktatúrák által elkövetett bűnök áldozatira történő emlékezés része az is, hogy e diktatúrák jelképeinek a köznyugalom megzavarására alkalmas használata nem megengedett, különösen akkor, ha az áldozatok emberi méltóságát vagy emlékét megsérti” – fogalmazott Répássy Róbert.
Vonáék nem támogatják az enyhítést
A Jobbik nem támogatja a szabályozás enyhítését, Vona Gábor elnök arra hivatkozott, hogy pártja fontosabbnak tartja a kegyeleti jogot, mint a véleménynyilvánítás szabadságát.
„Azt a provokatív mondatot fogom mondani, hogy nem, jelen pillanatban nem a holokauszt relativizálása jelent társadalmi problémát Magyraszágon, hanem a kommunizmus relativizálása – fogalmazott Vona Gábor. – Nem a náci bűnök tagadása az élő példa, hanem a szocialista rendszer bűneinek a tagadása, gondoljunk csak Biszku Bélának az esetére” – tette hozzá a Jobbik elnöke.
Az Országgyűlés kedden kezdte meg a vitát az önkényuralmi jelképek használatának újbóli büntetőjogi szankcionálásáról.