A munkavállalók egyenlő partnerként tárgyalhassanak a munkáltatókkal és a kormánnyal – ezt üzente a Liga szakszervezetek rövid előadása. Az érdekvédelmi szövetség stratégiai tervet nyújt majd át a harmadik Orbán-kormánynak, amelyben kéri a munka törvénykönyve és a sztrájktörvény módosítását. „Most azt gondoljuk, hogy a kormány is azt vallja, hogy kilábaltunk a válságból, fölfelé elindult az ország, azt gondoljuk, hogy ezt a két törvényt, nagyon fontos törvényt, mindenképp vissza kell állítani, és természetesen a munkatörvényhez hasonlóan a többi különféle szolgálati jogviszonyt szabályozó foglalkoztatási törvényeket is” – mondta Gaskó István, a Liga szakszervezetek elnöke.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség városligeti nagygyűlésén 62 tagszervezet képviselői vettek részt. A szövetség elnöke beszédében új irányt követelt Magyarországnak. „Olyan új irány kell Magyarországon is, ahol a tisztességes munkát elismerik, ahol megfelelő jövedelem van. Meg kell szűnnie annak a botrányos helyzetnek, hogy Magyarországon milliós nagyságrendű a dolgozói szegénység, ami azt jelenti, hogy nem egy, hanem két kereső van a családban, és az egyikük nettó jövedelme, amit hazavisz, nem éri el a létminimumot. Ebből elég volt!” – mondta Pataky Péter.
A szakszervezeti sátorban a pártok képviselői vitatták meg a munkavállalók helyzetét. A uniós fórumra a Fidesz, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM Szövetség és az LMP európai parlamenti képviselőjelöltjeit hívták meg.
A LMP listavezetője azt mondta: a munkaerő szabad áramlása megvalósult az Európai Unióban, de a munkajogi szabályozás tagállami hatáskörben maradt. „Azt, hogy ezt a lefelé tartó spirált, az olcsó munkaerővel biztosított versenyképesség versenyét megállíthassuk, ahhoz arra van szükség, hogy előbb vagy utóbb, reményeink szerint minél előbb az európai munkajog is közös alapokra kerüljön. A végén szükség van egy európai munka törvénykönyvére” – vélekedett Meszerics Tamás.
A Fidesz képviselője, Kósa Ádám nemzeti hatáskörben tartaná a munkavállalói jogok és a szociálpolitika szabályozását. „Ne kergessük magunkat olyan illúzióba, hogy egységes bérmegállapodás, ez a megközelítés most ez nem reális. Célként természetesen én úgy gondolom, hogy minden józan ember támogatja ezt, de az elkövetkezendő öt évben az arról szól, hogy hogyan és milyen módon tudjuk felhasználni a pénzeket Magyarországon” – mondta az EP-képviselő.
Kósa Ádám szerint Magyarország lehet a második legnagyobb haszonélvezője az uniós fejlesztési források lehívásának a 2020-ig tartó időszakban.
