– Két nap múlva lesz az országgyűlési választás. Milyen érzésekkel várja április 3-át?
– Az elmúlt hetekben az ország sok pontján jártam Fertődtől Nyírmártonfalván át a borsodi Bódvaszilasig. Az itteni találkozások csak megerősítették optimizmusomat a választással kapcsolatban. Nemcsak az elvégzett munka miatt, hanem azért is, mert azt látom, nagyon sokan tudják, hogy a mostani lesz az eddigi egyik legfontosabb választás. A tét az, hogy lesz-e olyan kormánya Magyarországnak, amely képes fenntartani hazánk biztonságát. A biztonság lesz a legnagyobb kincs a következő években. A Fidesz ezt megőrizné, a baloldal meg eltékozolná. Mint már annyi mindent az elmúlt évtizedekben.
– Mennyiben más a mostani választási kampány a korábbiakhoz képest?
– Az egész kormányzati ciklus rendkívüli volt. Olyan dolgok történtek, amelyeket korábban senki sem jósolt volna. Ránk törte az ajtót egy járvány, hogy aztán most rakéták csapódjanak be határainktól kétszáz kilométerre. Ez új helyzetet teremtett, de a lényegen, azt hiszem, nem változtat: bármilyen nehézséggel álljon is szemben Magyarország, a mi politikai közösségünkre lehet számítani. Ha esik, ha fúj, ha járvány van, ha háborús helyzet vagy akár ezekhez képest napfényesebb időszak, a Fidesz-kormány a magyarok oldalán áll. Ez ma a fő választóvonal a baloldalhoz képest. Ők még mindig vagy már megint mások elvárásaihoz igazodnak. Abból pedig nem lesz jó politika. Pláne háborús időkben.
– Mi a 2022-es országgyűlési választás tétje?
– A biztonság mellett az, hogy tudjuk-e folytatni az országépítő munkát vagy beengedjük az ajtón az egyre idegesebben dörömbölő baloldali kudarcos múltat.
Lehet, hogy rég voltak kormányrúdnál, de 12 év sem volt elég nekik, hogy tanuljanak a hibáikból. Szinte betűnként kopírozzák azt a megszorításmániás politikát, ami egyszer már megrogyasztotta az országot. Tanulságos Bokros Lajos pár napos interjúja, amelyben egyszerre támadta meg a hitelmoratóriumot, a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentést és az árstop-intézkedéseket. Mindezek tetejébe azt is mondta, hogy kár volt mindenkinek segíteni a járvány alatt. Márki-Zay Péter elégedetten csettintene az érzéketlen mondatokat hallva. De az csak hagyján, hogy erről beszélnek, pont így cselekedtek, mikor kormányon voltak. Az évek telnek, de a balos megszorításmánia nem tágít. Szóval amikor a biztonságot helyezzük a középpontba, az alatt a megélhetés biztonságát is értjük.
– Ki a Fidesz–KDNP és Orbán Viktor valódi kihívója?
– Egy megújulni képtelen baloldal, amely 15 év alatt sem tudta lerázni magáról a Gyurcsány család vezető szerepét, szövetkezve olyan külföldi erőkkel, amelyek simulékonyabb és az elvárásaikat jobban befogadó kormányt szeretnének Magyarországon. A baloldali vezetők a parlamentben is gyakran beszélnek arról, hogy egyes külföldi kormányok váltást akarnak Magyarországon. Ez valószínűleg így is van. Biztos sokaknak kényelmesebb lenne külföldön egy, az elvárásaikat tárt karokkal fogadó baloldali kormány. Ettől ez még nem lenne jó az országnak. A háború ügye ezt jól bizonyítja.
Az első naptól kezdve fegyvert és katonát küldenének, és azt mondják, húsba vágó szankciókat is támogatnunk kellene. De miért is teszik? Azért, mert a megfelelési kényszer náluk mindent felülír.
Halkan teszem hozzá, hogy ha valóban négy-ötszázmilliós tételben kapnak kampánypénzeket kétes forrásokból, akkor azokat aligha humanitárius adományként küldik. Márki-Zaynak és csapatának még a vecsési ebédjét is a külföldi hálózat honi cégéből fizették. De jól tudjuk: nincs ingyenebéd. Ezekért a pénzekért kérhetnek valamit cserébe. Fokozottabb háborús szerepvállalást, gazdasági előnyöket és ki tudja, mi minden mást.
– A választással együtt tartják a gyermekvédelmi népszavazást is. Miért volt fontos lépés a referendum kiírása?
– Arról van szó, hogy kialakult egy vita a brüsszeli intézményekkel, amelynek lényege, hogy csak a szülőknek van-e joga a szexuális neveléshez vagy aktivistacsoportoknak is. Vannak, akik nekik is biztosítanák ezt a jogot. Mi ezt nem akarjuk engedni. A demokráciát erősítő lépés, ha minden magyar elmondhatja a véleményét egy népszavazáson. A 2016-os kvótanépszavazáson több millió ember üzente azt, hogy nem kér a betelepítésekből. Ezért sem tudták rajtunk keresztülvinni ezt a tervet.
Ugyanilyen megerősítést várok a mostani népszavazástól. Most tudjuk megállítani a gyermekeket érő szexuális propagandát az iskolák falainál.
– A válságok korát éljük, ilyen helyzetben pedig még fontosabbá válik a kormányzati munka folytonossága. Mit tenne egy válsághelyzetben a baloldal?
– Rendkívüli időszakokban az intézkedések sem szokványosak. Lehet, hogy a liberális tankönyvek nem ezeket javasolják, de a kamatstop, a rezsicsökkentés vagy a benzinárstop igenis erős védelmet nyújt a családoknak. A baloldal ezeket nem támogatta, és lehetőség esetén minden bizonnyal el is törölné. De ez nem minden. Továbbra is magasabb adókulcsokat akarnak: magasabb társasági adót és magasabb szja-t. Kormányzásuk alatt harminc százaléknál nagyobb adókulcs is érvényben volt. Ha az akkori adórendszer maradt volna meg, akkor ma még a minimálbér is 32 százalékkal adózna. Az több mint duplája a jelenlegi szintnek. A fizetős egészségügy is visszalopakodna. Márki-Zay Péter is szépen felvette a fonalat, amikor arról beszél, hogy drasztikus magánosításra van szükség. Amikor pedig a családtámogatási rendszert támadják, fájón felsejlik, hogy még Medgyessy Péter idején is megígérték: nem nyúlnak hozzá, ám végül mégis lebontották a támogatott forinthitelek rendszerét. Lett helyette devizahitelezés, amivel több százezren kerültek adósságcsapdába. Mindenki képzelje csak el, milyen gazdasági pusztítást végeznének most, hogy félig-meddig még be is vallották a terveiket.
– A baloldal miniszterelnök-jelöltje az elmúlt hónapokban több társadalmi csoportot is megsértett. Komolyan gondolhatta, hogy ezzel a hozzáállással meg lehet szólítani a szavazókat?
– A baloldal lufijára a kampány kezdetén azt írták, hogy Márki-Zay Péter majd megszólítja a jobboldali és a bizonytalan szavazókat. Ez a lufi már hónapokkal ezelőtt látványosan kipukkadt, és mostanra már a foszlányai sincsenek meg. Azt látom, hogy baloldali szavazók is szemlesütve beszélnek róla, a jelöltjeik pedig eltüntetik őt a plakátjukról.
Ebben semmi meglepő nincs, mert Márki-Zay Péter a legrosszabb gyurcsányi politikát gyúrta össze az összevissza beszéddel, és egy soha nem látott mértékű sértegetéshalommal. Nekünk, politikusoknak sok mindent el kell viselnünk, de a magyaroknak nem kell eltűrniük, hogy leostobázzák, bunkózzák vagy éppen trágyával etetett gombához hasonlítják őket. Példaértékű az a türelem, amellyel milliók állták ezt a sértegetéscunamit. Valószínűleg azért, mert nagyon jól tudták, hogy közeledik a nap, amikor erre igazán erős választ adhatnak, ez pedig április 3-a.
– Az összevissza beszéd az orosz–ukrán háború kapcsán is megfigyelhető. Milyen következményekkel járna, ha a baloldal javaslatának megfelelően katonákat és fegyvereket küldenénk Ukrajnába?
– Történelmi tapasztalataink alapján nem kell sokat gondolkodnunk azon, hogy milyen következményekkel jár, ha magyar katonák külföldön harcolnak náluk katonai értelemben erősebb szereplők ellen. Ami a baloldaltól békeidőben szimplán vérforraló, az háborús helyzetben életveszélyes. Ilyenkor nincsen lehetőség meg nem történtté tenni nyilatkozatokat, a hibáknak pedig tízszeres áruk van, ami ebben az esetben emberéletekben mérhető. Egy háborús helyzetben nem szabad hajóhídra engedni a felelőtlenséget.
– A gazdaságra kiterjedő szankciókkal a magyar emberek energiabiztonságát is veszélybe sodornák. Mi erről a javaslatról a véleménye?
– Nagyon látványos, hogy miután az Európai Bizottság alelnöke elkezdett arról beszélni, hogy lejjebb kell tekerni a fűtést, a hazai baloldal rácsatlakozott erre a véleményre. Ez csúcsra járatott érzéketlenség, mivel az orosz gázimport felfüggesztésével akár több tízezer forinttal nőne minden magyar család rezsiszámlája. És akkor a paksi bővítés leállításával kapcsolatos javaslatukról még nem is beszéltünk. Ilyen az, amikor nem a családok megélhetése számít nekik, hanem a Brüsszelből és a nemzetközi lapoktól remélt buksisimogatások.
– Előszeretettel hivatkoznak úgy a baloldalon saját magukra, hogy a tiszták koalíciója. Ehhez képest az utóbbi időben több politikusuk is botrányba keveredett. Meglepőnek tartja ezt az ellentétet?
– A tisztának mondott kezek eléggé ragadósnak bizonyulnak. Úgy tűnik, nem kell ahhoz kormányon lenniük, hogy nagy köteg pénzeket vándoroltassanak. Kokainos pénzek érkezhettek a baloldali kampányba, több száz milliós összegeket talicskázhattak ki a parkolóbizniszből, eladnák a Városházát, miközben a Czeglédy Csaba nevű jelöltjüket már nem először ítélik el. Azt a tanulságot nyugodtan levonhatjuk, hogy a mi oldalunkon mindennek van következménye, odaát semminek sincs. És ez akkor is így van, ha a nokiás dobozokat narkós dobozokra cserélnék.
– Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy hétfőn több jobboldali hírportált is hekkertámadás ért, a baloldal mégsem aggódott a sajtószabadságért.
– Ez önmagában is botrányos, de tudták fokozni. Megtámadták a Fidesz oldalát, kibertámadás alatt állt a kormányzati oldal, eközben nagy tömegek kaptak tört magyarsággal megírt baloldali mozgósító üzeneteket úgy, hogy a választók erre korábban semmilyen felhatalmazást nem adtak. Azokban az sms-ekben pár karakterben ott volt az egész baloldal állapota: a szétszórtság, a külföldi rendszerektől való mániákus csodavárás. Megbolondítva az egész egy jó adag törvénytelen gátlástalansággal, végül leöntve a helyesírás fájó hiányával. Április 3-án válaszolhatunk a feladóknak: a hazaiaknak és a külföldi cimboráiknak is. Ami itt körvonalazódik, az egy rendkívül kiterjedt baloldali adathalász akció, a legsúlyosabb az eddigiek közül. Ebből is látszik, hogy kétségbeesett helyzetükben minden létező határt átlépnek. Akár a törvényességét is.
Bárhogy is legyen, nagyon remélem, hogy a Magyarországon tartózkodó EBESZ megfigyelői misszió ezekkel is részletesen foglalkozik majd. Ha nem teszik, csak azt bizonyítják, hogy politikai megbízatást végeznek.
– Mi az alapvető különbség a baloldal és a jobboldal nemzetfelfogása között?
– Az, hogy mi nemzeti keretekben gondolkodunk, ők pedig a külföldi elvárásokhoz való igazodásban. Békés Márton barátunk ezt úgy írja le új könyvében, hogy belülről vezérelt nemzeti erők állnak szemben a külföldről irányított progresszív pártokkal. Ez a gazdasági válságkezelésben, a migrációs politikában és a mostani háborús helyzetben is keményen kirajzolódott. Minden lehetséges hibánk ellenére mi 15 milliós nemzeti közösségben gondolkozunk, a magyarok mellett állunk. Ennek sok területen látszódnak az eredményei a gazdaságtól a kultúra megerősítésén át a markáns külpolitikáig. Ha meg tudjuk őrizni biztonságunkat, folytatódhat az országépítő munka.
Ehhez azonban győznünk kell most vasárnap. Most már ne a közvélemény-kutatásokat bogarásszuk, hanem legyünk ott mindannyian, váltsuk együtt győzelemre a reményt!
Magyar Nemzet
