Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót reggel az Országház előtt, a Kossuth téren. A nemzeti gyásznapon a kegyelet kifejezéseként ezután a zászlót félárbocra eresztették.
Az állami megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott. Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökét a vértanúkkal egy napon, Pesten végezték ki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után.
A nemzeti sírkertben szombaton is rendkívüli történelemórával várták az érdeklődőket. Csak ezen a héten több mint 2500 diák vett részt a sétákon. Ezúttal a Batthyány-mauzóleumba be is lehetett menni.
„Az 1870-es évek közepén fejezték be, és az eredeti tervekhez képest nem mindent valósítottak meg. Tehát a tervező eredeti terveiben szerepelt egy nagy szobor felépítése a mauzóleum tetejére, az lett volna a központi része, a leglátványosabb része e mauzóleumnak, illetve középen lett volna egy bejárat, ami nem épült meg. Tehát jól láthatóan az eredeti terven változtattak. Elfogyott a közadakozásból gyűjtött pénz, Batthyánynak a szobra is ezért nem került rá” – ismertette Csapó Csaba, a Nemzeti Örökség Intézet idegenvezetője.
Áder János a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén, Répásy Mihály honvédtábornok sírjánál koszorúzott. Az államfő arról beszélt, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek példája és hűsége erősítette a későbbi nemzedékek magyarjaiban azt az elszánást és hitet, hogy a szabadság pótolhatatlan érték, amelyhez ragaszkodni kell.
„Bármit, amit egy nemzet létrehozni képes, azt csak sokak együttes akarata, összeadott munkája, küzdeni tudása és helytállása építheti erősre, időtállóra. Neves és névtelen hősök, ismertek és ismeretlenek, fegyverrel és fegyvertelenül harcolók, hangos szóval és néma ragaszkodással hűségesek. Igazságot kimondó politikusok, életüket feláldozni kész katonák, reményt adó tanítók, költők és lelkészek, bátor újságírók, kokárdát viselő polgárok, nemzetőrök, beteget ápolók és csöndesen imádkozók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetében mind ott voltak” – emelte ki a köztársasági elnök.
Országszerte és a határon túli településeken valamint az iskolákban is megemlékeztek az aradi vértanúk kivégzésének 169. évfordulójáról.
