– A lehetséges jelöltek közül a konszenzusra leginkább alkalmasak kerülhetnek az Európai Unió vezető tisztségeibe, a Magyarország számára legrosszabb jelöltek pedig elbuktak, és ez már önmagában siker. Ráadásul „intézményesült”, amire az eddigi évek folyamatai is mutattak: a V4-ek nélkül nem lehet komoly döntést hozni az EU-ban, Magyarország meghatározó alakítója lett a folyamatoknak – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ Globalizmus versus lokalizmus: új politikai koordináta-rendszer a XXI. században című tanulmányát ismertető sajtótájékoztatón.
A központ igazgatója az új vezetők – köztük az Európai Bizottság (EB) új elnökének, Ursula von der Leyennek – megválasztását illetően úgy fogalmazott: lehetőséget kapnak arra, hogy levonják a tanulságokat elődeik hibáiból.
– Bármi is legyen a meggyőződése az új vezetőknek, jelölésük esély arra, hogy tiszta lapot nyissanak az unió történetében. Ehhez az szükséges, hogy az általuk szavakban sokszor hirdetett toleranciát át is ültessék a gyakorlatba, és fogadják el, hogy vannak az övéiktől eltérő, szintén legitim álláspontok is bizonyos kérdésekben, és ezeket a tagállami szuverenitás hatáskörében hagyják érvényesülni – hangsúlyozta Szánthó Miklós.
Fricz Tamás, a központ kutatási tanácsadója, a fenti tanulmány szerzője arról beszélt, hogy a hagyományos bal–jobb megosztottsággal szemben egyre inkább a globalizmus vs. lokalizmus ellentétpár válik meghatározóvá. Ennek legmarkánsabb példájaként említette, hogy a névlegesen kereszténydemokrata Angela Merkel német kancellár még a baloldali Frans Timmermanst is elképzelhetőnek tartotta az EB elnöki tisztségére, ráadásul úgy, hogy a német kancellár pártját is a sorai között tudó, elvileg konzervatív értékeket képviselő Európai Néppárt több szavazatot kapott, mint a szocialisták.
Értesüléseink szerint egyébként mindössze egy vokson múlt, hogy végül nem Timmermans válthatta Junckert.
– Az új koordináta-rendszerben az egyre inkább átértelmeződő bal- és jobboldaliság helyett a globalizmushoz, a nemzeti szuverenitáshoz, a migrációhoz vagy a multikulturalizmushoz fűződő viszony határozza meg a politikai szövetségesi rendszereket, és a választók is ezen értékek mentén nyilvánítják ki akaratukat – mutatott rá Fricz Tamás. Ezt tükrözik a visegrádi négyek is, amelyek közül Csehország liberális vezetésű, Szlovákia kormánya szociáldemokrata, hazánké és Lengyelországé pedig konzervatív, mégis szilárd és hatékony az együttműködés.
– A Salvini-féle új európai parlamenti pártszövetségben, a szuverenitáspárti Identitás és Demokrácia csoportban nyugat- és közép-európai pártok egyaránt jelen vannak, s a tagok között található nemzeti radikális, konzervatív, nemzeti liberális, és centrista párt is – fejtette ki, majd további példaként említette Dániát, ahol a nemrég lezajlott parlamenti választásokon a szociáldemokrata párt részben azért győzött, mert még a liberális-konzervatív koalícióhoz képest is szigorúbb bevándorlásellenes politikát hirdetett meg.
