Rogán hangsúlyozta, az Orbán-kormány idején is több devizapiaci támadás érte Magyarországot, de ezeket nem úgy oldották meg, hogy az emberek lássák a kárát. 2008-ban a szocialisták viszont féltek, hogy elveszítik hatalmukat, és a gyors megállapodás érdekében belementek az IMF feltételeibe. Így eljátszották hazánk mozgásterét.
A fideszes politikus szerint óvatosnak kell lenni a megállapodással, hiszen, mint az például Portugália esetében is látszik, a drasztikus intézkedések nem feltétlenül hozzák meg a várt eredményt. Példaként említette, hogy a munkanélküliség nagyobb lett, ezáltal csak nőttek a portugál kormány szociális kiadásai.
A jövő héten tájékoztatnak a javaslatról
– Magyarország azonban nem olyan helyzetben van, mint 2008-ban, a gazdaság kifelé jól teljesít, csökken az államadósság, a költségvetési deficit kordában van tartva – sorolta a frakcióvezető. Elmondta azt is: a jövő héten tájékoztatják a nyilvánosságot a megállapodáshoz kapcsolódó javaslatuk tartalmáról. Hangsúlyozta: a kormány az ország érdekeit tartja szem előtt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szocialisták 2008-ban csak a megállapodás megkötése után tájékoztatták a nyilvánosságot.
Olyan intézkedéseket hoz meg a kormány, amik széles körben, nemzetközi szinten is megállják a helyüket és elfogadhatóak. Ezek nagy része a sajtóból is ismert – mondta Rogán. Görögország és Spanyolország gazdasági problémáit felidézve úgy vélte, olyan válságkezelést kell alkalmazni, amit „a polgárok is elfogadnak”. A magyar emberek is erre adtak felhatalmazást 2010-ben, és úgy érezzük, hogy helyben is hagyják az idáig meghozott intézkedéseket – tette hozzá.
Nem helyeznek nagyobb terhet a családokra
| Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kormány ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében. |
Rogán kiemelte: egy dologban nem fognak változtatni, nem helyeznek nagyobb terhet a családokra a bankrendszer helyett. A magyarok a csehekhez hasonlóan vállalták a válságkezelést, a Fidesz–KDNP kormánya pedig kordában tartja a recessziót – fűzte hozzá. A bankadóval kapcsolatban a frakcióvezető elmondta még, hogy itt olyan pénzekről van szó, amelyek fontosak a kilábaláshoz: „ezeket a pénzeket be kell hajtani, ebből nem engedhetünk”. Ez az adónem pár éve ugyan még ismeretlen fogalomnak számított, mára ez nem így van, Nyugat-Európában is elterjedt.
A nyugdíjjakkal kapcsolatban hangsúlyozta: az a cél, hogy az állam a saját nyugdíjkasszájából tudja kifizetni nyugdíjakat. Két éve ugyan brutális hiány lépett föl ezen a területen, de 2012-re visszaterelték a magánnyugdíjpénztárakból az államhoz a pénzeket, biztonságba kerültek az emberek. „A kormány képes rá, hogy megvédje a nyugdíjak vásárlóértékét” – húzta alá Rogán Antal.
A 2013-as költségvetésről Rogán azt mondta, a kormány abban az esetben cselekszik helyesen, ha félretesz bizonyos tartalékokat, „vészhelyzetek mindig is lesznek, a válságkezelés pedig nem mindig sikertörténet” – mondta a politikus. A költségvetés jelen formájában is elfogadható lenne, a 2,8 százalékos hiánycél eltörpül a Bajnai-érában produkált 7 százalékos hiány mellett – vélte a frakcióvezető. Akkor nem történt strukturális reform, csak elvonások, például 40 milliárddal kevesebbhez jutott hozzá a magyar vasút – emelte ki.
Megkérdőjelezhető Braun teljesítménye
A legutóbbi vitánk során az Európai Bizottsággal sokszorosan számon kérték a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, így alaptalanok azok a feltételezések, hogy a kamatdöntések kimenetele kizárólag a fideszes delegáltaktól függ – ezt annak kapcsán mondta Rogán Antal, hogy 25 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkentette az alapkamat szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a keddi ülésén.
Azzal kapcsolatban, hogy Braun Róbert azonnali hatállyal megszüntette munkaviszonyát a Magyar Nemzeti Banknál, miután a csütörtöki Magyar Nemzet összeférhetetlenség lehetőségét vetette fel Rogán annyit felelt, szakmailag megkérdőjelezhető a kommunikációs tanácsadó teljesítménye, ezért is fordul hétfőn a parlamentben a Fidesz-frakció Simor András jegybankelnökhöz.
A monetáris politikának a célokat együttesen kell követni – szögezte le. Mint mondta: az Európai Központi Banknál bekövetkezett fordulat is azt mutatja, hogy a válsághelyzetet nem lehet a megszokott eszközökkel kezelni.
Devizahitelek: „még egyszer ne fordulhasson elő”
A devizahitelesek kapcsán Rogán kiemelte: 250 ezer olyan család van Magyarországon, amely élt a végtörlesztés vagy az árfolyamrögzítés lehetőségével. A frakcióvezető szerint az árfolyamrögzítéssel minél több embernek élnie kell, hogy így kiküszöböljék a kockázatokat. „Botorság azt hinni, hogy nem lesz kockázat” – fogalmazott. Elmondta azt is, hogy a frakció szorgalmazta a kormánynál a nemzeti eszközkezelő működésének felgyorsítását, hogy az igazán nehéz helyzetben lévőkön is hatékonyan tudjanak segíteni.
A bankok ellen indított pereket sziszifuszi küzdelemnek nevezte a politikus. Hiába nem jártak el tisztességesen, fel vannak vértezve jogászokkal – vélekedett. Mint mondta: a tanulság, hogy soha többé ne lehessen ilyen szerződéseket kötni, még egyszer ne fordulhasson elő ilyen helyzet. Szerinte problémát jelent ezeknek az ügyeknek a kezelésében az is, hogy a megkötött szerződések különbözőek, nem lehet egységesen kezelni őket. – Abban, hogy ezek a devizakölcsön-szerződések létrejöhettek, a bankfelügyeletet és az akkori kormányt is felelősség terheli – szögezte le Rogán Antal.
| Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken megerősítette: a kormány nem fogadja el a nyugdíjak, a bérek és a családi pótlék csökkentését. beszélt arról is: a kormány Nemzetközi Valutaalapnak és Európai Bizottságnak múlt héten küldött válaszlevele alapján meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel. A miniszterelnök riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy akkor 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a – jelentős részben külföldi – bankoknak, ezért kellett csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket és a szociális juttatásokat. 2008-ban az IMF általános ijedtségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora – mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította – az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros. |
