A kormánypárti szavazókat alpári, pökhendi stílusban minősítgető baloldali politikusok mezőnyéből Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester sem hiányozhat, aki júliusban arról beszélt, hogy csak a legszegényebb, a legtanulatlanabb emberek szavaznak a Fideszre. A momentumos, DK-s vagy MSZP-s politikusokkal összevetve legalább nyomdafestéket tűrő kifejezéseket használó városvezető két héttel korábban még határozottan tagadta, hogy valaha is negatívan minősítette volna a jobboldali szavazókat.
Nem először szembesülünk azzal, hogy a polgármester gátlástalanul hazudik – kommentálta szavait az őt helyi ügyekben is jól ismerő Cseri Tamás, a hódmezővásárhelyi Fidesz korábbi frakcióvezetője. Szerinte túl azon, hogy már többször is beszűkült, tájékozatlan embereknek minősítette a Fidesz-szavazókat, Márki-Zay nem egyszer hazudozott olyasmiket, hogy a lopás tartja össze a tábort. A városban egyre több a dühös, elégedetlen ember, hiszen nagyon sokan érzik, hogy a közösség egyik felét megvetően lenézi. Mind többen látják, hogy rendszeresen mást tesz, mint amit mond, fejtegette Cseri.
A mérgező, gyanakvó légkört csak fokozta, hogy június végén kezdeményezésére a testület elfogadta a spiclitörvényt, amely alapján az önkormányzat jutalmat fizetett volna azoknak, akik egyes helyi bűncselekményekről bizonyítékokat szolgáltatnak, ha azok alapján jogerős elmarasztaló döntés születik. A megyei kormányhivatal azonban törvényességi észrevételt tett, és felszólította a polgármestert, helyezzék hatályon kívül a rendeletet, mert az sérti a jogbiztonság és a személyes adatok védelmének alaptörvényben foglalt elvét. Továbbá ellentétes a bűnüldözés garanciális jellegű törvényi előírásaival, a polgármester pedig nem jogosult bizonyítékok gyűjtésére, értékelésére, kezelésére. Márki-Zay az elmarasztalást annyira nehezen viselte, hogy a visszavonásról szóló határozat idején távol maradt az üléstől.
A pótcselekvéseknek a város issza meg a levét, teljesen leálltak a helyi fejlesztések, csak azok valósulnak meg, amelyekhez a kormányzat ad pénzt – folytatta az értékelést Cseri Tamás. A befejezéshez közeledő villamoskorszerűsítés, a honvédség létszámának növekedésével járó laktanyafejlesztés és a rendészeti szakközépiskola kialakítása mind-mind állami forrásból valósul meg. Közben egyre elhanyagoltabbak, szemetesebbek a közterületek, évtizedek óta nem volt ennyire lepusztult a város, és hiába próbálja elhárítani a felelősséget, ezt egyre többen teszik szóvá helyben.
A legnagyobb bajnak a polgármester ismerői azt tartják, hogy a szakmai hozzáértést nála felülírja a politikai elkötelezettség, nem a városért dolgozik, hanem személyes ambícióit építgeti. Ezért a 2019-es önkormányzati választásokig – amíg a Fidesz többséget alkotott a képviselő-testületben – inkább a konfrontációra törekedett, mint a megegyezésre, s ha nem tetszett neki egy közgyűlési döntés, törvénysértő módon nem hajtotta végre. Hasonló okokból a Közbeszerzési Döntőbizottsággal is számos konfliktusa volt, a várost több elmarasztalás érte, a strand ügyében például tízmillió forintos bírságot szabott ki a hatóság. A sorozatos kudarcok ellenére nem mondott le arról, hogy az alföldi város után az ország vezetője legyen, és bejelentette, vállalná a miniszterelnök-jelöltséget.
Senkire nem hallgat, csak ha az illető az ő véleményét erősíti meg – tette hozzá a korábbi frakcióvezető. „Bizalmatlan mindenkivel, a városházán is roppant nagy a feszültség, a szakmai felkészültségnél számára fontosabb a politikai megbízhatóság. Két éve még az önkormányzat vezetőinek nyolcvanöt százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett, ám napjainkra ötven százalék alá esett az arányuk. A kiválasztásnál nem a felkészültség a fontos, hanem hogy az általa alapított mozgalom tagja legyen valaki, vagy a tágabban értelmezett családjához tartozzon” – mondta a polgármesterről Cseri.