2022. 01. 28. Péntek Károly, Karola napja
Jelenleg a TV-ben:

Híradó

Következik:

Sporthírek 12:50

Belföld

A magyarok Európa-pártiak, de megreformálnák a brüsszeli bürokráciát

Az európai és a hazai közbeszédben is rendszeresen visszatérő téma az Európai Unió működésének reformja. Az elmúlt másfél évben leginkább a koronavírus-járvány kezelése, illetve ezen belül az elhibázott uniós vakcinabeszerzés kapcsán merültek fel kritikák Brüsszel tevékenységével kapcsolatban. Megfigyelhető továbbá, hogy a brüsszeli elit egyre több közéleti kérdésben formál igényt arra, hogy a nemzetállamok belügyeibe beavatkozzon. A Századvég megvizsgálta, hogy a magyarok mit gondolnak az Európai Unió működéséről, illetve a tagállami szuverenitás megőrzéséről.

Indokolt az Európai Unió működésének reformja

A kutatás alapján kijelenthető, hogy a magyarok az Európai Unió keretein belül képzelik el az ország jövőjét. A megkérdezettek több mint háromnegyede (81 százaléka) a maradásra voksolna egy EU-tagságról szóló népszavazáson, és pusztán 14 százalék támogatná hazánk kilépését az európai közösségből.

A brüsszeli bürokrácia munkájának megítélése ezzel szemben eltérő képet mutat. A felmérés rávilágít arra, hogy a magyarok 76 százaléka indokoltnak tartja az Európai Unió működésének reformját, hogy a szervezet hatékonyabban, gyorsabban, átláthatóbban végezze a tevékenységét, elősegítve ezzel az uniós tagállamok sikeresebb együttműködését. Azoknak az aránya, akik szükségtelennek ítélik a brüsszeli bürokrácia megreformálását, 20 százalékra tehető.

Megállapítható, hogy a magyarok több területen is változást várnak az Európai Unió tevékenységével összefüggésben. A válaszadók több mint háromnegyede úgy látja, hogy egyszerűsíteni kellene az EU működését (85 százalék), ha válsághelyzetben Brüsszel késlekedik, az uniós vezetőknek is felelősséget kellene vállalniuk (84 százalék), továbbá – a tagállamok közötti kettős mérce megszüntetésével – indokolt lenne igazságosabbá tenni az európai közösség tevékenységét (79 százalék). A megkérdezettek 72 százaléka csökkentené a brüsszeli bürokráciát, az arra fordított források, és a létszáma tekintetében egyaránt. Mindezek fényében kevésbé meglepő, hogy minden második magyar (52 százalék) úgy érzi, Brüsszelben nem képviselik az érdekeit és a véleményét.

Különösen a migrációs krízis 2015-ös kirobbanása óta közéleti viták tárgyát képezi a kontinens keresztény kultúrájának és hagyományainak megőrzése. A kutatás rámutat, hogy a magyar válaszadók 71 százaléka elengedhetetlennek tartja, ahogyan Európa ápolja, fenntartja a keresztény kultúráját és hagyományait, ezzel szemben csak 24 százalékuk ösztönözné, hogy a kontinens egy világibb kultúra felé mozduljon el.

 

A magyarok Brüsszel helyett a tagállamok kezébe adnák a fontos döntések jogát

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban megkerülhetetlen kérdés a brüsszeli szervek és a tagállamok hatásköreinek, döntési jogainak egymáshoz való viszonya. A felmérés szerint a magyarok háromnegyede (75 százaléka) azon az állásponton van, hogy a legmeghatározóbb kérdésekben lehetővé kell tenni, hogy Európa nemzetállamai a saját sorsukról dönthessenek, míg a 22 százalékuk támogatná, hogy Brüsszelnek több hatalma legyen a tagállamok felett. Ezzel összefüggésben a megkérdezettek 74 százaléka a legfontosabb politikai és gazdasági kérdések tekintetében az európai integráció jelenlegi mértékét, vagy az ennél lazább együttműködést látná szívesen, a nemzeti önállóság fenntartása mellett. Azoknak az aránya, akik a nemzeti szuverenitás rovására az integráció magasabb fokának megvalósítását gondolják indokoltnak, 22 százalékra tehető.

Magyarország kiállása a tagállami szuverenitás mellett az erős nemzeti identitástudatra vezethető vissza. A kutatás alapján megállapítható, hogy a válaszadók 83 százaléka elsősorban magyarnak, a 15 százalékuk inkább európainak tartja magát. További érdekesség, hogy a magyarok több mint háromnegyede (84 százaléka) ellenzi, hogy jelentős üzleti és politikai befolyással rendelkező üzletemberek – NGO-kon és lobbiszervezeteken keresztül – beleszólhassanak az uniós tagországok belügyeibe.

 

Elutasítás övezi az uniós források járványhelyzetben történő elvonásának ötletét

A brüsszeli elit 2020 végén felvetette, hogy – a koronavírus-járvány térhódítása ellenére – jogállamiságinak álcázott politikai feltételek teljesüléséhez kösse a tagállamokat jogosan megillető uniós források folyósítását. Az Európai Parlament júniusi állásfoglalásában sürgette a Bizottságot, hogy „gyorsan reagáljon a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban tapasztalható súlyos megsértésére”, méghozzá az összes rendelkezésére álló eszköz – többek között az uniós szerződés 7. cikkében szereplő eljárás, a „jogállamisági feltételrendszer”, valamint a kötelezettségszegési eljárások – bevetésével. Kijelenthető ugyanakkor, hogy a magyar megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) elfogadhatatlannak ítéli, hogy Brüsszel a járványból történő kilábalás idején elvegye azokat a forrásokat, amelyek Magyarországnak járnak.

Ezzel összefüggésben több jel is arra mutat, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz azon tagállamokkal szemben, amelyekkel meghatározó politikai kérdésekben vitában áll. A felmérés szerint a magyarok 63 százaléka úgy látja, hogy érvényesül a kettős mérce Magyarországgal szemben, míg a 33 százalékuk azt tapasztalja, hogy minden ország ügyeit egyformán bírálják el a brüsszeli testületek.

Magyar Hírlap

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Tombol a járvány

Itthon ma is meghaladta a 17 ezret a regisztrált covid fertőzöttek száma.

Ünnepel a Városligeti Műjégpálya

Szombaton ünnepli 152. születésnapját a Városligeti Műjégpálya. Az esemény egyfajta pótünnepség is lesz, mert a két esztendővel ezelőtti jubileumi emlékezés elmaradt a koronavírus-járvány miatt - tájékoztatta a Budapesti Sportszolgáltató Központ (BSK) az MTI-t.

Műsorok

A gyalázat napja

A Newsmax 42 perces dokumentumfilmje a Capitolium 2021. január 6-i ostromáról - Globál, szombat 23 óra, HírTV.

Sajtóklub - ajánló

Januártól nem hétfő esténként, hanem vasárnap 19 órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.

Cseppben az élet – karácsonykor a HírTV műsorán

A fordulatos sorozat négy részben mutatja be Dr. Béres József feltaláló izgalmas, drámai sorsát, küzdelmeit, igazságszerető személyiségét. A lebilincselő történet december 25-én, 26-án, 27-én és 28-án este 21 órától megtekinthető a HírTV műsorán.

Kapcsolódó tartalmak

Városháza-gate: vallott az 1-es számú tanú

Úgy tűnik egyértelműen kijelenthető, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros Berki Zsolton keresztül gyakorlatilag minden követ megmozgatott, hogy vevőt találjon Budapest egyik legértékesebb ingatlanára.

Orbán Viktor: Egy bizonyos határon nem lehet túlmenni

Új elemeket is be kell építeni a családtámogatási rendszerbe, de erre csak akkor lesz lehetőség, ha kapunk még négy évet - erről is beszélt a miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!