Benkő Tibor rámutatott, a parancsokság elmúlt évének értékelésekor nem volt viszonyítási alapjuk, hiszen a 2019. január 1-jén megalakult "vezetési elemhez" hasonló 1990-ig visszamenőleg nem létezett a Magyar Honvédségben. Hozzátette: az új kihívásoknak és feladatoknak megfelelve eredményes munkát végeztek a katonák, a katonai szervezetek és a parancsnokság is.
A miniszter megemlítette, hogy a múlt évben folytatódott a rendkívül intenzív honvédelmi és haderőfejlesztési program, továbbá átalakítottak katonai szervezeteket és létesítettek újakat, amelyek azután nemzetközi szinten megmérettek.
A különböző hadgyakorlatokon a külföldi szervezetektől kizárólag pozitív értékeléseket kaptak, vagyis "bevethetők és harcra készek" a magyar katonai szervezetek - mondta.
Benkő Tibor közölte, hogy idén még több önállóságot biztosítanak a parancsokságnak, ugyanakkor ez még nagyobb felelősséget is jelent majd a szervezetnek.
Kérdésre elmondta, hogy a Székesfehérváron gyártott Ikarus-buszokból mintegy száz darabot vásároltak már, és a többfunkciós járművek beváltak. Jelezte, hogy szeretnének továbbiakat vásárolni, mert még több hasonló járműre van szükségük.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédségnek minden körülmények között békét és biztonságot kell biztosítania az egész ország számára, így ebben az esetben is. Megjegyezte, hogy nem a katonaság elsődleges feladata a vírusra való felkészülés, de mint katasztrófahelyzetek esetében megszokott, bárkinek segíteni fognak, ha erre szükség lesz akár az ország legjobban felszerelt kórházával, akár más módokon.
Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka kiemelte: a parancsnokság megalakulása után óriási munkába kezdtek, de sok feladat áll még előttük. A jövőben is szeretnének megfelelni az elvárásoknak, amelyek közül a legnagyobb kihívás a haderő fejlesztése, hogy a Magyar Honvédség 2030-ra a régió legütőképesebb hadereje legyen - mondta.
MTI
