Az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat belügyminiszterként irányító Biszku Bélát a Nyugati téri és a salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban, felbujtóként gyanúsította meg az ügyészség.
„Egy 90 év feletti ember esetében a büntetésnek magának csak szimbolikus jelentősége van, de az nagyon fontos lenne, hogyha kiderülne az a mechanizmus, ahogy ők a döntéseket hozták” – fogalmazott a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Rájátszás stúdiójában. Schmidt Mária kiemelte annak jelentőségét, hogy ha Biszku elismerné azt, hogy milyen szerepe volt a súlyos megtorlásokban, hiszen „ezáltal egy kicsit a közvélemény figyelme is ráirányulna arra, hogy milyen bűnözői magatartást tanúsítottak azok, akik gyakorlatilag tömegmészárlásra adtak utasítást”.
| Miért a sortüzek miatt vette elő Biszku Bélát a főügyészség, amikor korábban már kudarcot vallott ebben az ügyben? Miért most indult meg az eljárás? Milyen bizonyítékai vannak az ügyészségnek? Olvassa el az mno.hu cikkét! Biszkuéknak nem tudok megbocsátani – mondta a Magyar Nemzetnek a salgótarjáni sortűz egyik szemtanúja. Olvassa el a Priska József Tamással készült interjút! |
Biszku tagadta, hogy köze lenne a sortüzekhez. A megtorlásokat irányító volt belügyminiszter a múlt héten rózsadombi lakásában adott interjút a Hír Televíziónak. A volt keményvonalas kommunista politikus azt mondta: semmilyen kapcsolata nem volt a karhatalommal. „Én nem is tudom, hogy a Nyugatinál volt-e sortűz?! Azt én nem tudom. Ott volt valami gyűlés, volt egy fölvonulás, amikor visszafoglalták a baloldali erők a budapesti utcát. És utána volt egy gyűlés, de ott én nem tudok lövöldözésről.”
„Kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”
Biszku Béla a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készített vele, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel.
Biszku Béla tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amiket Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.
