Kádár János egykori bizalmasa tagja volt az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának, amely a leszámolásokat irányította a karhatalom közreműködésével. A volt keményvonalas kommunista politikus azt mondta: semmilyen kapcsolata nem volt a karhatalommal. „Én nem is tudom, hogy a Nyugatinál volt-e sortűz?! Azt én nem tudom. Ott volt valami gyűlés, volt egy fölvonulás, amikor visszafoglalták a baloldali erők a budapesti utcát. És utána volt egy gyűlés, de ott én nem tudok lövöldözésről.”
| A szerdai Magyar Nemzet azt írja: az Alkotmánybíróság ősszel újra tárgyal a Biszku-ügyről. A taláros testületet még tavaly kereste meg a Budai Központi Kerületi Bíróság büntetőbírája. A bíró szerint ugyanis nem felel meg az alaptörvénynek az a 2010-ben, a kormányváltás után hozott jogszabály, amely kimondja, hogy nemcsak a holokauszt, hanem a kommunista bűnök tagadása is bűncselekmény. Az ügyészség ez alapján azért emelt vádat, mert Biszku két évvel ezelőtt egy tévényilatkozatban arról beszélt, hogy 1956 után nem voltak koncepciós eljárások. A napilap értesülése szerint az alkotmánybíráknak eltérő az álláspontjuk a jogszabályról, azért nem sikerült eddig dönteniük. |
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) kommunizmus bűneivel foglalkozó munkacsoportja szerint végre azonos a mérce a nemzetiszocialista és a kommunista indíttatású népirtás megmérettetésére, és megszűnt a tehetetlenség, amelyet a jogállam eddig tanúsított a kommunista háborús bűnök megítélésében. Ezt Eötvös Péter, a munkacsoport vezetője mondta Biszku Béla előző napi őrizetbe vétele kapcsán.
„Kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”
Biszku Béla a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel.
A Bűn és büntetlenség inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”. Később Biszku interjút adott a Duna Televíziónak, amelynek nyomán Szilágyi György jobbikos képviselő feljelentést tett az egykori belügyér ellen a kommunizmus bűneinek tagadása miatt.
Lex Biszku
Az ügy kapcsán Gellért Ádám nemzetközi jogász javaslatai alapján készült el az úgynevezett lex Biszku is, amely „az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tenné az '56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását”.
Biszku Béla tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amit Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.
