Gond lehet a külhoniak választási nyilvántartásával

A konzultációs ívek kapcsán már tapasztalhattuk, hogy az állami nyilvántartások nem a legnaprakészebbek – emlékezetes, például több éve elhunytak is kaptak kérdőíveket –, és most kiderült, a választási regisztráció kapcsán sincs minden rendben. Egy Kanadában élő honfitársunk hívta fel a figyelmet arra, hogy az adatbázis nem a legfrissebb: „regisztrálni akartam a levélszavazásra, hiszen hat éve nincs magyarországi lakcímem, így én szavazhatok levélben. A rendszer azonban nem fogadta el a regisztrációmat. Mint az illetékesektől megtudtam azért, mert a nyilvántartás szerint még mindig van bejelentett magyar címem, így csak az ottawai külképviseleten van jogosultságom szavazni”. Hozzátette, érthetetlen, hogy a hazai bürokrácia miért nem fogadja el, ha valakinek az állandó lakcíme külföldön van. – Három országban dolgoztam eddig, és szépen kapom a leveleket Kanadában is a francia és az angol adóhivataltól. Magyarországon mindeddig nem sikerült a lakcímemet megváltoztatni.

A több éve külföldön dolgozó férfi a Hír TV Online-nak azt mondta, régen kijelentkezett a fővárosi lakcíméről, „csak egy ingatlanban van fele tulajdonrészem, de oda nem vagyok bejelentkezve”.

Neve elhallgatását kérő honfitársunk elfogadhatatlannak tartja, hogy a határon túli, lakcímmel nem rendelkező magyarok levélben szavazhatnak, miközben akiknek van itthoni lakcíme, azok kizárólag a külképviseleteken voksolhatnak. – Ha például még mindig Vancouverben élnék, mint öt éve, akkor nem lenne lehetőségem elmenni szavazni. A választást egyébként meg lehetne oldani az interneten, például az Ügyfélkapu rendszeren keresztül is, az sokkal kényelmesebb, biztonságosabb lenne. – Nyilatkozónk kifejtette, szerinte a kormány azért nehezíti meg a külföldre költözött magyarok voksolási lehetőségeit, hogy külföldről a „biztos fideszes szavazói bázis” tudjon csak szavazatot leadni.

Problémákról számoltak be az Egyesült Királyságból is, egy ott dolgozó magyar férfi arról beszélt a Hír TV-nek, hogy „a regisztráció többünknek nem sikerül, az adatlap kitöltésével és elküldésével sem jelenünk meg a rendszerben, a listára nem kerültünk fel”. Zoltán nemrégiben Magyarországon járt, ekkor kérdezte meg bejelentett lakhelyén a polgármesteri hivatalban, hogy ilyenkor mi a teendő: „az illetékes munkatárs azt mondta, nem látja a regisztrációmat az online rendszerben. A Facebbokon egyébként többen ugyanerre panaszkodtak.”

Másoknak sem tetszik a rendszer

Igazságtalannak érzik, hogy velük ellentétben a határon túliak szavazhatnak levélben, nekik viszont olykor órákat kell utazniuk a legközelebbi külképviseletig, ahol leadhatják voksukat – egyebek között ezt nyilatkozták a Hír TV Online által megkeresett külföldi magyarok. Amennyiben egy külföldön élő magyarnak van hazai lakcíme – például nem jelentkezett ki, amikor kiköltözött –, egyéni jelöltre is szavazhat, értelemszerűen abban a körzetben, ahol a lakcíme van. Ezt azonban csak külképviseleten teheti meg.

Ismert, a kormány 2012-ben fogadta el az új választási törvényt, amely egyebek mellett eltörölte a kopogtatócédulákat és a második fordulót, illetve azt is kimondta a módosítás: a magyar állampolgársággal automatikusan szavazati jog is jár. Ennek értelmében a határon túl élő magyarok levélben vagy interneten regisztrálhatnak a választásra, és csak pártlistára adhatják le a szavazatukat, egyéni képviselőjelöltjük nincs. Egyszerűsített honosítást magyar lakcím nélkül is lehet igényelni, ha az illetőnek bizonyíthatóan vannak magyar állampolgárságú felmenői.

2018-ban egy magyar városnyi, nagyjából háromszázezer levélszavazat érkezhet a határon túlról. Ha nem változik a négy évvel ezelőtti tendencia, akkor a Fidesz–KDNP várhatóan tarolni fog a külhoniak körében: 2014-ben a levélszavazatok több mint 95 százalékát kapta a kormánypártok listája – szakértők szerint ez egy mandátumot jelentett. A levélszavazatok akkor értékelődnek fel, ha határon belül meginog a kormánypárti kétharmad vagy abszolút többség, ilyenkor ez az egy mandátum is létfontosságú lehet Orbán Viktoréknak.

Az AB szerint semmi probléma

2016-ban egy Nagy-Britanniában élő honfitársunk azzal a kifogással fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy sok pénzbe kerülne elutaznia a legközelebbi külképviseletre szavazni, míg a vele gyakorlatilag azonos helyzetben lévő, magyarországi lakcím nélküli külhoni magyar ugyanezt otthonról, levélben is megteheti. Az AB szerint nincs megkülönböztetés a két eljárásban, mert „nem azonos csoportról van szó”. Emellett a testület azt is írta, hogy nem ellenőrizhető, hogy a választópolgár valóban külföldön tartózkodik-e a szavazás napján, így pedig következmények nélkül tehetne hamis nyilatkozatot.

Gyurcsány tizenkilencre lapot húzott, és bejött

Az utóbbi hónapokban a DK kezdett azzal kampányolni, hogy „csak olyanok szavazhassanak a magyarországi választásokon, akik viselik is döntésük következményeit”, ami alatt azt értik, hogy Magyarországon élnek, vagy valamikor a jövőben haza fognak térni. Gyurcsány Ferenc pártja aláírásgyűjtésbe is kezdett a kérdésben, és egyes közvélemény-kutatások eredményei igazolják a volt kormányfőt. Számos mérés született a kérdésben, melyek eredménye szerint az emberek többsége egyetért a DK kezdeményezésével – még a Fidesz-szavazók között is többségben vannak, akik nem értenek egyet a választójog kiterjesztésével. Bár nyilvánvaló, hogy a kormány nem fogja megváltoztatni a gyakorlatot – főleg nem két hónappal a választás előtt –, a DK az akcióval kitűnően tud adatbázist építeni, ami hasznos lehet a kampányban.

A Fidesz sem támogatta

Ahogy már számos más ügynél is láthattuk, a Fidesz korábban a jelenlegi álláspontjának az ellenkezőjét vallotta. Az akkor ellenzékben politizáló párt véleményét 1993-ban Áder János prezentálta az Országgyűlésben. A 444 által kiszúrt felszólalásban a mostani államfő szinte betűre pontosan azt mondta, amivel a DK is kampányol: – Nem támogatjuk azért, mert elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötődése nincs is már az országhoz – fogalmazott Áder. Azt is hozzátette, hogy így a választások tisztasága sem lenne ellenőrizhető.

„Egyszer vissza fogok menni”

– Az ország jövőjét egy kicsit meg akarom határozni, mert egyszer vissza fogok menni – ezzel indokolta a Londonban élő Gabriella, hogy miért fog elmenni szavazni. Ő még a szerencsésebbek közé tartozik, ugyanis elmondása szerint nem lakik messze a brit fővárosban található egyetlen szavazóhelyiségtől, egy óra alatt ott van tömegközlekedéssel – mivel bérlete van, ez nem jelent pluszkiadást. – Ez az egyetlen módja, hogy beleszóljak az országom ügyeibe, és továbbra is élni akarok ezzel a jogommal. Habár ideiglenesen most nem lakom, dolgozom Magyarországon, magyar útlevelem van, ott születtem, tanultam, és ott fizettem adót az elmúlt huszonöt évben – vázolta fel Gabriella. A határon túliakról viszont azt mondta, hogy ne szavazzanak az országgyűlési választáson: – Csak akkor, ha Magyarországon élnek, dolgoznak, ott fizetnek adót.

Emellett úgy látja, a határon túliak csak kulturálisan, etnikailag részei a magyarságnak, politikailag nem. – Én sem szavazhatok az itteni parlamenti választásokon, csak az önkormányzatin. Így a könnyített, levélben leadható szavazást is elutasítom. Ez a szavazatkiterjesztés csak politikai játszma, amivel a Fidesz a szavazatait és ennek esélyeit szeretné növelni – fogalmazott. A pártpreferenciáit érintő kérdésünkre Gabriella úgy felelt, a dolog még képlékeny, de azt tudja, kire nem fog egyéniben szavazni, és reméli, az Együtt politikusa, Szabó Szabolcs marad pozíciójában. – A pártlistán még erősen gondolkodom. Szívem szerint zöldpártra szavaznék, de lehet, hogy a töredékszavazatok miatt kénytelen leszek megalkudni.

„Magamnak sem adnék szavazati jogot, aki nem Magyarországon él, ne szóljon bele”

Hasonlóan szerencsés helyzetben van a Düsseldorfban élő Péter, mert bár az ő lakhelyének közelében két éve nyílt külképviselet – négy éve még Brüsszelbe mentek szavazni, ami nagyjából 210 kilométerre van –, időközben megszűnt magyarországi lakcíme, így most levélben fognak voksolni.

– Én nem adnék olyannak szavazati jogot, aki nem él életvitelszerűen Magyarországon, magamnak sem ezáltal. A szavazati jog megadása számomra pusztán aktuálpolitikai és megosztó kérdés. Annak vagyok a híve, hogy az az szavazzon, aki a következményeit is viseli – jelentette ki a határon túliak szavazati jogáról. Péternek arra is lenne ötlete, miképpen lehetne „észszerűsíteni” a jelenlegi rendszert: – Bevezetnék egy jelképes listát, a parlamentben lenne mondjuk öt hely a Magyarországon kívül élő magyar állampolgárok képviseletére.

Gabriellához hasonlóan Péter is csak azt tudja, kire nem fog szavazni: elmondása szerint a jelenlegi kormánypártok és a Jobbik kizárva, a többin még gondolkozik. – Alapvetően konzervatív-liberális ember vagyok, nagyjából amit a német FDP képvisel, de ilyen magyar párt nincs.